Latorcai János: A kereszténység mindenki számára erkölcsi és kulturális érték
„A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték” – mondta az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, Barankovics István szavait idézve a Demokrata Néppárt egykori vezetője mellszobrának koszorúzási ünnepségén szerdán Budapesten. Barankovics István 117 éve, 1906. december 13-án született, szobrát egy éve avatták.
A Barankovics István Irodaházban, a Himnusz hangjaival kezdődő eseményen Latorcai János úgy fogalmazott, „szükséges, hogy tisztességgel, főhajtással emlékezzünk meg azokról, akik sokat tettek a hazáért, a nemzet felemelkedéséért”.
Elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, a szobor leleplezésekor, a Barankovics István életútjára emlékező beszédek felidézték azt a politikai és erkölcsi dilemmát, ami elé Rákosi állította Barankovicsot a Mindszenty-per kapcsán. Barankovics István tisztában volt a helyzet súlyosságával, amikor így felelt a kommunisták vezetőjének: „Csak a lét és a becsület között van választásom, de a becsületet választom.”
Ez a válasz ugyan nem vezetett likvidálásához, nem oltották ki életét, de a Demokrata Néppárt megszűnését és Barankovics István kényszerű emigrációját eredményezte – emlékeztetett Latorcai János, hozzáfűzve, hogy Barankovics István csak 27 évvel halála után, 2001-ben, hamvaiban térhetett haza az Egyesült Államokból.
„Barankovics István az üldöztetések és az emigráció idején is mindvégig hű maradt elveihez, nemcsak hitte, hanem tudta is, hogy a legműködőképesebb koncepció az, ha a nemzetet egyfajta keresztény alapokon nyugvó erkölcsi konszenzus irányítja”
– mondta az Országgyűlés alelnöke.
Máig aktuális érvénnyel vallotta azt, hogy az államnak sohasem szabad a polgáraira erőltetnie a keresztény hitet, a törvényeknek viszont a keresztény felfogásból kell fakadniuk és tükrözniük kell az egyházak társadalmi tanítását – fogalmazott.
Barankovics Istvánnak a barna és a vörös diktatúrával szembeni harcos kiállása rávilágít a XX. század, sőt az emberi történelem egyik legnagyobb és legnyugtalanítóbb ellentmondására, miszerint azok gyakorolják a legnagyobb fokú intoleranciát és erőszakot, akik annak okát a vallásban vagy a nemzetben vélik megtalálni – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.
Latorcai János úgy fogalmazott, hogy ez a szemlélet a huszadik század diktatúráinak bukását követően sem merült feledésbe, sőt a nyugati világban fellángoló „mai kultúrharc”, a „multikulti” és az antirasszista mozgalmak is azt a kollektivista osztályharcos szemlélet viszik tovább, ami a múlt században százmilliós nagyságrendű áldozatot követelt. 
Latorcai János szerint ennek a veszélynek aktualitását is bizonyítják a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány hangulatvizsgálati jelentései, amelyek trendszerűen mutatják a szélsőbalos eszmék előretörését. Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a magukat marxistának vagy szocialistáknak valló fiatalok aránya az Egyesült Államokban, a tengerentúlon a 16 és 39 év közötti korosztály legnépszerűbb eszméje ma már a marxizmus, és Európa nyugati részén a liberalizmussal már ez párosul – tette hozzá.
Az Országgyűlés alelnöke „a magyarok kötelességének” nevezte az emlékezést arra a szörnyűségre, amit a vörös diktatúra jelentett. Az Országgyűlés, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Barankovics István Alapítvány ennek szellemében támogatnak kiadványokat, tudományos és pedagógiai projekteket és szerveznek konferenciákat – tette hozzá.
Latorcai János különös fontosságúnak nevezte, hogy az egykor az ÁVH-nak is otthont adó irodaház ma már Barankovics István nevét viseli.
„Egy olyan emberre emlékezünk, egy olyan ember szemébe nézhetünk itt, aki nemcsak saját korát és annak geopolitikai kötöttségeit értette, hanem felismerve nemzeti létünk sorsszerűségeit, a jövőbe is képes volt tekinteni”
– fogalmazott.
Az Országgyűlés alelnöke szerint Barankovics István öröksége szellemi iránytűként segíti az itt dolgozók munkáját.
Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja Barankovics Istvánt „makulátlan, szerzetesi tisztaságú” emberként jellemezte és a Demokrata Néppárt néhai vezetőjének életútját méltatva többek között úgy fogalmazott, hogy életpályája hazájában nem tudott kiteljesedni, „sorsa példázza azt a reménytelen küzdelmet, amelyet a kereszténység és a demokrácia erői folytattak a diktatúrával szemben”.
„Emigrálása kényszerű volt, ám száműzetésében is mindvégig a hazaszeretet, a nemzete iránt érzett aggodalom és a demokrácia iránti elkötelezettség jellemezte”
– fogalmazott a történész, hozzáfűzve, hogy „a mai napig büszkék lehetünk arra a maradandó politikai értékre, amit Barankovics István létrehozott”.
Barankovics István mellszobrát a róla elnevezett országgyűlési irodaház aulájában Latorcai János és Soós Viktor Attila mellett megkoszorúzta Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumának elnöke és Karóczkai Júlia, az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium igazgatója, a gimnázium egyik diákja felolvasta a néhai politikus 1947-ben írt, Arccal a keresztény állameszme felé című tanulmányát, az ünnepség végén pedig a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.
(MTI)
Címlapkép: archív. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Veres Kálmán szobrászművész leleplezi Barankovics István egykori kereszténydemokrata politikus mellszobrát a róla elnevezett országgyűlési képviselői irodaház aulájában 2022. december 12-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor
