Döntöttek az egészségügyi szakdolgozók átlag alapbérének emeléséről

Az Országgyűlés elfogadta a Belügyminisztérium előterjesztésére azt a jogszabályt, amely 2024. március 1-től az egészségügyi szakdolgozók számára új, sávos fizetési rendszert vezet be, meghatározva az egyes kategóriákban a minimálisan és maximálisan fizethető bért.

A jogszabályt 135 igen, 26 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadták el.

Ennek eredményeképpen az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére jövőre eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát.

Jövő február 15-től szigorodnak a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: tilos lesz a tulajdonszerzés minden egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző gazdasági társaságban, és összeférhetetlen lesz az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A tilalom a közeli hozzátartozóra is kiterjed majd.

Azt is rögzítették, hogy az országos gyógyintézetekben és a vármegyei kórházakban a vezetői juttatást a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti.

Az elfogadott törvény szerint a gyógyszerek helyettesíthetőségéről a jövőben nem csak gyógyszerész, hanem a gyógyszert kiadó személy is tájékoztatja majd a beteget, és ki is adhatja a helyettesítő gyógyszert. Ennek feltételeit miniszteri rendeletben szabályozzák majd.

Az Országgyűlés a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló jogszabály kapcsán is döntött: a jövőben a polgárőregyesületek az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozása, illetve eltűnt személyek és tárgyak felkutatásának érdekében, valamint illegális hulladéklerakás esetében is lehetőséget kapnak arra, hogy kép- és hangfelvételt is készítsenek és megfigyelést folytassanak.

A rendőrök pedig lehetőséget kapnak arra, hogy a jövőben riasztólövést adjanak le, azaz szükség esetén tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel éljenek, ha feltételezhető, hogy az intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Balázs Attila