A kormány, a munkavállalók és a munkáltatók megállapodásának köszönhetően már mától, vagyis december elsejétől 15%-kal többet vihetnek haza a minimálbéren foglalkoztatottak és 10%-kal többet azok, akik a garantált bérminimumot kapják. A növekmény pedig aktivitásra ösztönzi az embereket.
73.500 forint. Ennyit kaptak a legalacsonyabb keresetűek, a minimálbéren foglalkoztatottak 2010-ben. Az Orbán-kormány ekkor tűzte ki célul azt, hogy azok, akik bérből és fizetésből élnek, legyenek rendesen megfizetve és ennek köszönhető az, hogy mostantól a minimálbér a 2010-es összeg több, mint három és félszeresére, 266.800 forintra emelkedik. Ráadásul időközben a kabinet egy újabb minimum összeget is bevezetett azok számára, akiknek végzettségük van. Számukra az úgynevezett garantált bérminimumnál nem adható kevesebb összeg, amely
december elsejétől 326.000 forintra növekszik, ami pedig csaknem négy és félszeres ugrás a 2010-es minimálbérhez képest.
A megállapodást ráadásul akkor sikerült elérni, amikor még csak látszanak a gazdasági kilábalás jelei, a kormány mégis érdekeltté tudta tenni a munkáltatókat abban, hogy jelentősen többet adjanak a munkavállalóiknak. Ennek elsődleges oka az, hogy a világban tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére Magyarországon továbbra is munkaerőhiány van, mintsem munkaerő felesleg. Ebből pedig az következik, hogy a cégek versenyeznek a dolgozókért és nem fordítva, vagyis hajlandók jobban megbecsülni a munkavállalóikat, így magasabb bért fizetni nekik.
És hogy mi az oka annak, hogy a környezetünkben tapasztalható válság ellenére továbbra is munkaerőhiányról beszélhetünk idehaza?
hirdetésA megoldás a beruházásokban keresendő, amelyek évről évre rekord számban érkeznek az országba. Úgy látszik tehát, hogy a befektetők jobban hisznek a szemüknek, mint a nyugati balliberális sajtónak.
Az ide települő cégek ugyanis jogbiztonságot, képzett munkaerőt, megfelelő infrastruktúrát és stabil körülményeket látnak Magyarországon, ezért merik idehozni az újabbnál újabb gyáraikat. És nem igaz, hogy ezek mind csak összeszerelő üzemek. Gondoljunk csak a BMW-re, amely a kutatás-fejlesztési részlegét is Debrecenbe hozza, vagy a Rheinmetallra, amely Zalaegerszegen innovációs bázist is kialakít. Nem beszélve arról, hogy a ZalaZone járműipari tesztpálya egyébként is mágnesként vonzza a világ vezető fejlesztőit Magyarországra.
Le kell számolnunk a baloldal egy másik sokat hangoztatott érvével is, amely szerint majd külföldi vendégmunkások veszik el a magyarok munkáját. Ez ugyanis egész egyszerűen nem igaz.
Egyrészt azért nem, mert a kormány a munkaerőhiányt elsődlegesen azzal kívánja megoldani, hogy inaktívakat hoz vissza a munkaerőpiacra. A statisztikák egyébként azt mutatják, hogy ez a folyamat el is kezdődött, vagyis a hiányzó munkaerő nagyobb része itthonról pótolható. Másrészt a most a Parlament előtt lévő idegenrendészeti törvény a garancia arra, hogy csak olyan állást tölthet be külföldi vendégmunkás, amelyre magyar állampolgárságú munkavállaló nem jelentkezett.
Az inaktívak munkaerőpiacra való visszatérése egyébként egy logikus folyamat, főleg annak fényében, hogy szeptember óta ismét növekednek a reálbérek hazánkban, vagyis a fizetések növekedésének az üteme meghaladja az inflációt.
Ez pedig azt jelenti, hogy újra mindenki egyről a kettőre léphet. Ahogyan azt is jelenti, hogy sokkal jobban megéri dolgozni, mint inaktívnak lenni.
Úgy tűnik ezt egyre többen fel is ismerik, ami persze jót tesz a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek és áttételesen az államkasszának is. Nem véletlen a mondás, hogy: „ha munka van, minden van.” Igaz ez az emberek és az állam oldaláról is. Jó, hogy ezt a kormány már 2010-ben felismerte.
