„A célunk az, hogy minden magyarországi kistelepülésen növekedjen a népességszám, arra ösztönözzük a falusi embereket, a fiatalokat, hogy maradjanak otthon a szülőfalujukban, nevelő falujukban, ott alapítsanak családot, ott neveljék fel a gyermekeiket, hogy a nagymamáknak ne Skype-on kelljen kapcsolatot tartaniuk az unokáikkal, ezért folytatjuk a Magyar Falu Programot is – mondta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos az Élhető vidék című rendezvényen.

Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke köszöntötte csütörtökön, az Országházban, a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által megrendezett konferenciát. Azt mondta, a tanácskozáson pillanatfelvételt tudnak készíteni a magyar világról, a vidéki emberek életéről, lehetőségeiről.

Köszöntőjében az ember világban betöltött szerepéről is beszélt.

„Kettős szerepet látok. Az egyik az, hogy az ember része ennek a csodálatos világnak, része vagyunk a természetnek, viszont gazdája is. A teremtett világ gazdájaként az a dolgunk, hogy alkotással gazdagítsuk ezt a világot ”

– mondta. „Az emberi alkotás nagy része a városban koncentrálódik, de a vidék sem nélkülözheti. Persze ott az arányok mások, az egy főre eső négyzetméterszám nagyobb, mint a városban, valóban egy élhető világ az, ami a vidéki embert körül veszi” – folytatta.

hirdetés

Harrach Péter (elöl) mondott köszöntőt az Országházban megtartott Élhető vidék című fórumon. Mögötte Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián

Az első előadó, Gyopáros Alpár emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban hirdette meg a rákövetkező évben elinduló Magyar Falu Programot.

„Akkor még arról kellett beszélnünk, hogy a falvakat meg kell mentenünk. Ma már arról beszélünk, hogy a falvak versenyelőnyét hogyan tudja kihasználni a városokkal szemben a magyar nép”

– mutatott rá a kormánybiztos. Gyopáros előadásában felidézte, már az 1950-es években megkezdődött a magyar vidék kiürülése, a kistelepülések népességszámának csökkenése.

„Ez a Gyurcsány-kormányok idején kapott utoljára lendületet” – mondta. A Gyurcsány-korszak működését egyébként falurombolásnak minősítette.

„Az akkori baloldali kormányok kifejezetten azt igyekeztek elérni, hogy a falvak népét, a falusi embereket, különösen a fiatalokat, tereljék be a városba. A központi állami támogatások csökkentek, a korábbi területfejlesztési támogatásokat megszűntek”

– mondta. „Akkoriban ezres nagyságrendben kerültek utcára pedagógusok a kistelepülési intézményekből” – jegyezte meg.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián

A kormánybiztos azzal folytatta, hogy 2010 után vidékbarát kormány alakult Magyarországon.

„Tudjuk, hogy olyan értékeket őriznek, és olyan értékeket hagyományoznak a kistelepülések, amelyeket, ha elveszítünk, azzal az egész ország veszít, minden magyar ember veszít”

– mondta. Kiemelte, éppen ezért indította el a kormányzat a Magyar Falu programot, amelynek négy pillérre a pályázati rendszer, a falusi CSOK, a falusi útalap program és a helyi gazdasági szereplők támogatása.

A vidéket segítő kormányzati intézkedések eredménye, számolt be róla a politikus, hogy ma Magyarországon a falu az egyetlen olyan településtípus, amelyek összlélekszáma emelkedik.

„Ma 30-40 ezerrel többen élnek összességében a falvakban, mint 2018-19 környékén”

– mondta. Ezzel szemben: „Budapestről már menekülnek az emberek, de fogy a megyei jogú városok össznépesség száma is. A kis és közepes városoknál a tendencia inkább csökkenő – tette hozzá.

Élhető vidék konferencia az Országházban, a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma szervezte a tanácskozást
Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a mezőgazdaság stratégia kérdéseiről tartott előadást. A Magyar Falu Programot az elmúlt száz év legsikeresebb programjának nevezte. Úgy látja, hogy a falvak egészen megváltoztak, ma már szinte nincsenek eladó házak a falvakban, s egyre-másra kell építeni és bővíteni a bölcsődéket, óvodákat a kistelepülésen élő gyermekek számára.

A magyar mezőgazdaságra térve, azt az ország védőbástyájának nevezte. Mint mondta, a magyar mezőgazdaság évszázadok óta biztonságot nyújt, védelmezi és táplálja a Kárpát-medencében élőket.

„Bátran kijelentem azt is, amellett, hogy a mezőgazdaságunk és az élelmiszeriparunk biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a magyar családokat, a nemzetközi piacon is eredményes és versenyképes”

– mondta.

Karácsonyhoz, illetve adventhez közelítve, azt kérte, tanácsolta a hallgatóságnak, hogy vásároljanak magyar termelőktől, egyenek hazai termékeket.

Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos a mélyszegénységben élőknek indított Jelenlét Programot mutatta be. Méltatta a kormány azon elgondolását, hogy nem kívánja „fentről, íróasztal megmondani”, mire van szükség a falvakban, hanem igyekszik megkérdezni a helyieket, civileket.

A vidéki turizmus is napirendre került az Élhető vidék című konferencián, csütörtökön
Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró a vidék turizmusáról beszélt. Elmondta, szinte bármi lehet turisztikai attrakció.

A helyben élők sokszor talán nem is tudják, micsoda kincseik vannak – legyen akár az egy szépen felújított templom, vagy egy süteményrecept –, amelyeket érdemes megmutatni másoknak.

A marketing és a kommunikáció elengedhetetlen szükségességét hangsúlyozta minden vidéki, a turizmushoz kapcsolódó beruházás kapcsán.

Címlapkép: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián