2015 óta mostanáig a korábbi elnök törvényben tiltotta meg a migránsokkal való kereskedést, miután Mohamed Bazoum kormánya pénzt kapott az Európai Uniótól. De nyár közepén egy katonai rezsim megbuktatta őt és átvette a hatalmat. Hétfőn pedig bejelentették, hogy eltörölték a törvényt, szabaddá téve az utat a sok ezer Európába igyekvő migráns számára.
Az államcsíny előtt Niger volt Párizs egyik utolsó partnere a sokat emlegetett Száhel-övezetben, ahol – ugye – meg kellene állítani az afrikai tömegek északra vándorlását. Nyárig ez aránylag jól működött, már amennyire jól működhetett egy Magyarországnál 14-szer nagyobb országban. Mindenesetre az illegális migrációs hálózatokban dolgozó emberek tucatjait letartóztatták és bebörtönözték és számos, migránsok szállítására használt járművet elkoboztak az északi Agadez régióban. Ez a terület több ezer nyugat-afrikai állampolgár fő tranzitpontja, akik a tőle északra fekvő Algérián vagy Líbián keresztül próbáltak meg Európába emigrálni.
A törvény hatására egy ideig vissza is esett az északra vándorlók száma, majd az embercsempészek, valamint a migránsok elkezdtek alternatív, veszélyesebb útvonalakat választani a sivatagon keresztül, vízpontok és tereptárgyak nélkül, és legtöbbször esélyük sem volt arra, hogy baj esetén megmentsék őket.
hirdetésA katonai rezsim vezetője Abdourahamane Tiani tábornok szombaton aláírta “a migránsok illegális kereskedelméről szóló 2015-ös törvény hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletet” – állt a kormány főtitkárságának a közszolgálati rádióban és televízióban felolvasott nyilatkozatában. Indoklásul azt tették hozzá, hogy a 2015-ös törvény “nem vette figyelembe Niger és polgárainak érdekeit”, ezért minden addig hozott ítéletet törölni kell.
Egyáltalán nem biztos, de a pakliban benne van az is, hogy a tábornok most már a juntának szeretne támogatást kapni az Uniótól, még akkor is, ha az Unió határozottan elítélte a puccsot és korlátozó intézkedéseket léptetett életbe. Csak hát az „ajtó kulcsa” továbbra is juntánál van, arról nem is beszélve, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urántermelője (és az Európai Unió egyik fontos ellátója). Így, amíg léteznek, igen hatékonyan tárgyalhatnak részint az Egyesült Államokkal, amely két katonai táborban jelenleg is 1100 katonát állomásoztat, sőt felépített egy igen modern drónindító központot, ahonnan levadászgatják a Szaharában a számukra veszélyt jelentő terroristákat.
Az pedig, hogy a 2015 óta hozott ítéleteket törölni kell, önmagában is rossz hír, hiszen azt jelenti, hogy az eddig bebörtönzött embercsempészek ismét szabadlábra kerülnek és ugyanúgy folytathatják az ipart, ahogy azt lebukásukig tették.
Címlapképen: Abdourahamane Tiani tábornok
