Kezdjük egy kis történelmi visszatekintéssel.
2018-ban Olaszországban már körülbelül 5 millió bevándorló élt. Közöttük 700 ezren illegálisan érkeztek, döntő többségük a korábbi kormányok alatt, a Soros György és más szervezetek által támogatott migránstaxikkal. 2018 novemberében, Matteo Salvini (az akkori) belügyminiszter bejelentette, hogy első lépésben 2700 illegális migránst szeretne visszaküldeni elsősorban Bangladesbe Pakisztánba, Nigériába és Elefántcsontpartra. Azt tervezte, hogy ez csak az első lépés lesz és majd minden hónapban visszaküld néhány tízezer illegális bevándorlót a szülőföldjére. Bár az olasz parlament 2019 és 2019-ben elfogadta Salvini „csomagjait” a bevándorlás szigorúbb szabályozásáról, maga Salvini 2020 végére megbukott és a terveiből semmi sem lett.
Mire tavaly októberig Georgia Meloni és kormánya átvette a stafétát, a bevándorlási helyzet tovább romlott és az ország gazdasága is egyre rosszabb helyzetbe került. Az olasz államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyítva 142 százalékra kúszott. Világossá vált, hogy Olaszország egyre zsarolhatóbb helyzetbe került, tehát nem vehette elő ismét Salvini drákói elképzeléseit.
Azóta inkább csak kínlódnak és egyedi ötletekkel próbálnak megoldást találni a romló migránshelyzetre. Ilyen az a szerződés, amely szerint az olasz partokhoz érkező migránsokat rögtön Albániába szállítanák át, két e célra létrehozott táborba. A két táborban évente 39 ezer beérkezőt tudnának elszállásolni, és ezért az olasz kormány fizetne. Csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a táborok építése önmagában nem még nem oldaná meg a problémát. Ha ezek nem zárt táborok lesznek, az odáig elszállított migránsok néhány nap alatt elszöknek és vagy felénk jönnek, vagy visszatérnek Olaszországba. A zárt, fegyveresek által őrzött táborokkal meg az a baj, hogy az európai baloldal rögtön „koncentrációs” táboroknak fogja azokat nevezni ahol foglyokat őriznek akiknek sérülnek a szabadságjogaik. Ha pedig Albánia bármikor is az EU tagja szeretne lenni, nem engedheti meg, hogy a szökni próbáló migránsokkal szemben az őrök a fegyverüket használják.
hirdetésAz olasz-albán szerződést szerdán jelentették be, és ezzel egyidőben jelentek meg az olasz belügyminisztérium legfrissebb adatai.
Ebből az derült ki, hogy – a tavalyi év azonos január – november 7-i időszakához képest – az idén 65 százalékkal (!!) nőtt a beérkező migránsok száma amely elérte a 145 ezer főt. Szinte pontosan a felük adott be menedékjog iránti kérelmet januártól, júniusig. A migránsfogadó rendszerben az idén 141 ezren vannak, a tavalyi 85 ezerrel szemben.
Bármilyen furcsa, a legtöbben Guineából érkeztek kis hajókon (17 ezren), őket követik alig valamivel kevesebben a tunéziaiak és az egyiptomiak. Az Albániával kötött szerződésen kívűl, Pantedosi belügyminiszter szeretné, hogy még több – úgynevezett CPR hazatelepítési tábor épülne azok számára, akiket jogerősen ki lehet telepíteni Olaszországból. Ezekből egyelőre kilenc működik, de szeretnének minden tartományban egyet létrehozni. Ez azért tűnik jó ötletnek, mert az eddig hazatelepített migránsoknak 70 százaléka korábban ilyen CPR központokban lakott.
Ugyanakkor az Olasz Koalíció a Szabadságokért és Polgári Jogokért (CILD) tiltakozik a CPR-ek ellen, mert ezek 80-140 fős zárt táborok, ezért azokat fogdáknak nevezik ahol megfosztják a kiutasítandó migránsokat az emberi jogaiktól.
A címlapképen Líbiából az Európai Unióba igyekvő illegális bevándorlók az olaszországi Messina kikötõjébe érkeznek a migránsok Európába szállítására szakosodott egyik hajó, az Ocean Viking fedélzetén 2019. szeptember 24-én.
MTI/EPA/ANSA/Carmelo Imbesi
