„Hihetetlen, hogy magát szakértőnek tartó ember ilyen mértékben nem látja át a jelenlegi gazdasági folyamatokat” – kezdte értékelését Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa Gyurcsány Ferenc árnyék-pénzügyminiszterének minimálbérrel kapcsolatos megnyilvánulásával kapcsolatban.

Bodnár Zoltán szerint ugyanis most nem kéne megemelni a minimálbért, ezzel ellent mondva a DK eddigi kampánykommunikációjának.

„Nagyon régi tankönyvekből dolgozik a DK, vélhetően ugyanabból, amelyikből Bokros Lajos a kilencvenes évek közepén” — mondta Szalai Piroska arra reagálva, vajon miért tarthatja hibának a DK, hogy az Orbán-kormány megemelné a minimálbért. A szakértő emlékeztetett: „Bokros alatt volt olyan negyedév, amikor az infláció mértéke elérte a 30 százalékot, és csak 1998 első félévétől mérséklődött 15 százalék alá, illetve 1999 első negyedévében lett először ismét egyszámjegyű.”

Forrás: Facebook/Szalai Piroska képernyőfotó

Vagyis Szalai Piroska szerint úgy kell tekintenünk a DK árnyék-pénzügyminiszterének mondataira, hogy

„Bodnár Zoltán MNB-alelnöksége, Surányi György MNB-elnöksége és Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt volt a legmagasabb az infláció hazánkban a forint 1946-os bevezetése óta.”

Bodnár Zoltán az ATV-ben elmondottak alapján azért sem támogatja a minimálbér emelést, mert ezzel úgy gondolja, hogy lassulni fog az infláció csökkenése. Szalai Piroska pedig felidézte, hogy Bokros Lajos, Surányi György és Bodnár Zoltán korábban is korlátozásokkal próbálták csökkenteni az inflációt,

hirdetés

„a Rákosi-korszak óta ismert legnagyobb megszorításokat vezették be, megszüntetve rengeteg korábban érinthetetlennek tűnő járandóságot, pl. a GYED-et is”.

A DK árnyék-pénzügyminisztere a műsorban azt is említette, hogy a párt csak az infláció letörése után engedné meg a minimálbérek emelését, így Szalai Piroska szerint ezért gondolhatják úgy Gyurcsányék, hogy hibás a kormány stratégiája, miszerint „szórja a pénzt a rendszerbe”, vagyis a hazai, belföldi fogyasztást kívánja élénkíteni.

A szakértő hangsúlyozta, hogy „az adórendszer átalakítása óta a fogyasztási adók mértéke határozza meg a költségvetés bevételeit” Magyarországon, így az állam akkor tudja fenntartani az intézményeit, ha van fogyasztás,

„vagyis nem a munkát adóztatjuk agyon.”

Szalai Piroska elmondta, hogy az árak akkor nem nőnek, ha a fogyasztás élénkítése együtt jár a piaci verseny erősödésével. „Ilyenkor nem lassul a dezinflációs folyamat” – tette hozzá, majd pozitív példaként hozta fel a verseny fokozására a kormány 2023 júliusában indított árfigyelő rendszerét, amelynek köszönhetően a vásárlók egyszerűen követhetik az árak alakulását.

„Az árfigyelőt mint eszközt arrogáns, bárdolatlan, nagyképű stílusban minősítgetni több mint hiba”

– mondta a szakértő, majd kiemelte, hogy „az árfigyelő is kellett ahhoz, hogy a korábban ársapkás termékek ára az ársapka kivezetése után se emelkedjen, sőt, számos helyen csökkenjen is”.

Szalai Piroska leszögezte, hogy a jelenlegi infláció nem kezelhető régi, ősi tankönyvekből tanult módon, mert azt nem a túlzott keresetkiáramlás hajtja, hanem a „kapzsi-infláció”,

majd kifejtette, hogy „a cégek 2022 harmadik negyedévétől 2023 első negyedévéig sokkal nagyobb forgalomcsökkenésre számítottak, mint amekkora végül bekövetkezett, ezért a kockázatuk mérséklésére jelentősen túlárazták a termékeiket.”

„Mivel azonban a visszaesés mértéke alacsonyabb lett a vártnál, az áraik pedig magasak maradtak, a bruttó működési eredmény, azaz a vállalkozások profitja olyan mértékben növekedett meg nemzetgazdasági szinten ebben a három negyedévben, mint soha korábban, s a növekedés dinamikája is csúcstartó lett az egész Európai Unióban” – tette hozzá a szakértő, majd folytatta: „ha ilyenkor keresettömeget csökkentenénk – azaz a minimálbért, a garantált bérminimumot, az átlagkeresetet nem engednénk növekedni, sőt a nyugdíjakat és a GYED-et sem – akkor valóban rövid időn belül további jelentős fogyasztáscsökkenést érnénk el, olyat, amire a cégek beárazták a termékeiket”.

„Ez pedig nagyon rossz lenne a haza költségvetésnek és a magyar lakosságnak is. Csak azt nem értem: miért lenne ez jó a DK-nak?” — mondta Szalai Piroska.

Forrás: Facebook/Szalai Piroska

A címlapképen Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa 2022. szeptember 15 -én a Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című konferencián. Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián