A Magyarországnak járó, de eddig befagyasztott Uniós források több, mint felét, 13 milliárd eurót oldhat fel Brüsszel – legalábbis erről közölt a napokban egy cikket a Financial Times. Elsőre akár örülhetnénk is a döntésnek, amely ugyanakkor minden eddiginél pontosabban mutatja a brüsszeli rendszer arcátlanságát.
A lap szerint Brüsszel ugyanis további feltételeket szab a források kifizetéséhez, nevezetesen azt várja el a magyar kormánytól, hogy járuljon hozzá Ukrajna újabb, 50 milliárd eurós támogatásához. A Bizottság ugyanis az ehhez szükséges tagállami hozzájárulásokat még év vége előtt szeretné megszerezni, hogy jövő évtől biztosított legyen a forrás Kijev számára.
A magyar források kifizetése tehát ismét egy alku tárgyát képezheti.
Persze azt mondhatnánk, hogy ez egy örömteli fejlemény, hiszen megérkezhetnek a fejlesztési pénzek és emiatt van is ok a bizakodásra. Az viszont, hogy ezért cserébe ismét Magyarországnak kell teljesítenie valamit, felháborító. Ezek a források ugyanis a szerződéses kötelezettség alapján járnak hazánknak. Eddig is elég nyilvánvaló volt, hogy a Bizottság politikai megfontolások miatt húzza az időt, de eddig legalább a látszatra adtak. Eddig legalább felállítottak egy hol 17, hol 27 pontos feltételrendszert és azt ígérték, hogy ha ezeket Magyarország teljesíti, akkor utalják a pénzt.
hirdetésPersze a lóláb már akkor kilógott, amikor a feltételek teljesítése ellenére Brüsszel egy vasat sem fizetett.
Ehelyett olyan álkérdésekkel húzza az időt, minthogy mennyit keresnek az OBH kisegítő alkalmazottai, vagy épp miből fizetik a hivatal irodabérlését. Olyan információk ezek, amelyeknek semmi köze nincs ahhoz, hogy az Országos Bírói Hivatal a kormánytól független, vagy sem. Persze nem is ez érdekli valójában a brüsszeli elitet. Sokkal inkább az, hogy Magyarország hajlandó-e beállni a sorba? Most pedig ezt már nem is titkolják. A mostani lépéssel ugyanis Brüsszel az eddigi 17 vagy 27 feltételt is a kukába dobta és kiterítette a lapjait: „Ha Budapest támogatja Kijevet van pénz, ha nem, akkor nincs.” Ezek legalább érthető szavak. Viszont
ha ezentúl bárki az Európai Uniós intézményrendszerben Magyarországgal kapcsolatban ki meri ejteni a jogállamiság szót, az saját magát teszi nevetségessé. A Bizottság ugyanis most elismerte, hogy valójában egyáltalán nem érdekli az állítólagos jogállamisági probléma.
A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy egy olyan dologgal zsarolnak minket, ami jár nekünk. Ami hiányzik a költségvetésünkből, ami miatt magasabb a hiányunk és ami miatt hitelt kell felvennünk, vállalva az azzal kapcsolatos kamatterheket. Brüsszel tehát az ukrajnai szolidaritásra hivatkozva szándékosan okoz kárt saját magának, egyik részének, 10 millió állampolgárának.
Sosem gondoltuk, hogy a hideg politikai számítás egyszer így áthatja majd azt a Bizottságot, amelynek a szerződések őreként kellene fellépnie. Ezek után pedig nincs más hátra, minthogy az emberek jövő júniusban elzavarják ezt a velejéig gonosz, korrupt, valóságtól elrugaszkodott Brüsszeli elitet.
