Háromrészes videóüzenetet tett közzé a Szent István Intézet a Magyar Népmese Napja alkalmából. Emellett meseolvasásra buzdító nyereményjátékot is hirdettek, mivel a tapasztalatok szerint egyre kevésbé élnek a szülők a legszórakoztatóbb életvezetési tanácsok, a népmeséink továbbadásával.

Horváth Szilárd televíziós műsorvezető, a Gödi Búzaszem Iskola alapító-igazgatója videóüzenetében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a népmese – a gyermekek számára tökéletesen érthető – jelképi nyelvén szólva a legbonyolultabb élethelyzeteket, történelmi eseményeket is el tudjuk magyarázni, s megtanít arra, hogy jó és rossz között világos különbséget lehet tenni, miközben modellt kínál arra, hogy összefogva egymással, a természet erőivel minden rossz legyőzhető.

Érdemes a gyerekeinknek népmeséket mesélni, mert ez ad nekik erőt a jövőre, hogy ők is legyőzhessék a nehézségeiket – erre pedig itt a Kárpát-medencében élve nagy szükségünk van

– fogalmazott.

hirdetés

Hal Melinda klinikai szakpszichológus videóüzenetében megosztotta azt a figyelemreméltó tényt, hogy
hétéves korukra azok a gyerekek, akiknek rendszeresen meséltek otthon, akár egy évvel is meghaladhatják
fejlettségükben azon kortársaikat, akiknek nem mesélnek vagy akik a digitális világban cseperedtek fel. A
mesékben van szorongás, sok nehézség, krízis, de mindig van megoldás is. A magyar népmesék végére a
konfliktusok mindig kisimulnak, azok olvasása fejlődést kínál és megküzdési képességre nevel.

A magyar népmesék olvasása, hallgatása, elmondása legyen közös időtöltés a család számára!

– javasolta a szülőknek a klinikai szakpszischológus, aki maga is gyakorló édesanya. Hal Melinda korábban a Vasárnap.hu-nak is beszélt az ingerküszöb fentebb helyezéséről, illetve az empátia hiányáról amiket a jelenlegi akciófilmek okoznak az embereknél. 

Krízisek kora, avagy milyen jövő vár a fiatalokra? – interjú Hal Melindával

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató azért biztat mesélésre, meseolvasásra, mert az élni segít! Olyan dolgokról szólnak a magyar népmesék, amely az élet működését és folyamatát veszélyeztetik és úgy segítenek, hogy észre sem veszik a gyerekek, élvezik, átélik. A jobb agyféltekét használva, nem a racionalitás, hanem az érzelemek útján teszik magukévá a történeteket, s találnak általa megoldásokat, kiutakat saját dilemmáikra.

A neveléskutató a sárkányos mesék példáján keresztül világított rá arra, hogy a mai világban, ahol lájkokban, ismertségben mérik a sikert, milyen fontos lehet a mese az önértékelés szempontjából. A legkisebb vitéz – bár szegény és kicsi – elindul bátran szerencsét próbálni, nagy célokat mer kitűzni maga elé, nem keres kifogásokat, s akár egy gebével is eléri célját. A falu határát, azaz saját képességeinek korlátait is képes túllépni és bízhat a jót támogató, láthatatlan erőkben, képes legyőzni a félelmetes, tüzet okádó hétfejű sárkányt és elnyeri a királykisasszony kezét, hogy aztán élete kisimuljon, boldogságban éljen, míg ásó, kapa, nagyharang válassza el feleségétől, s annyi gyermekelegyen, mint a rosta lika.

Uzsalyné Pécsi Rita úgy fogalmazott, hogy a népmese szorongáscsökkentő, kreativitásfejlesztő. A neveléskutató arra biztatja a szülőket, hogy a népmese olvasásakor ne magyarázzanak, ne vonjanak le tanulságokat és szabályokat a
mesékből, csak meséljenek, meséljenek, meséljenek, színesen, érdekesen és szívesen. A mese így fog az
életre tanítani!