Van az a pillanat, amikor szembesülünk vele, hogy Fekete-Győr András mégiscsak egy maga szintjén viszonylag képességes politikus. Várjanak, várjanak, még nem fejeztem be. Tehát van az a szituáció, amikor a zuhany alatt lemosdatott, és ezáltal hogy-hogy nem tönkretett elektromos roller, a nyilvánvaló és végül politikai elhullást okozó felsülés egy baráti interjúban, illetve egyebek mégiscsak magasabb polcra kerülnek. És ehhez nem kell mást tenni, csak utódként olyan személyt választani, aki nála is alacsonyabb minőséget képvisel.

Mert Gerencsér Ferenc személyében, aki egymaga elnöke és frakcióvezetője a Momentumnak Fekete-Győr Andrást követően, sikerült még lejjebb vinni a szintet. Nyilván ez meglehetősen pregnánsan arcul csaphatott mindenkit, aki látta a minapi, parlamenti felszólalását, ahol még papírból olvasva sem volt képes helyesen hangsúlyozni, eleve értékelhetetlen volt az egész beszéde. De politikai éleslátásának megcsillogtatása volt az is, amikor miatta veszítette el a többséget a baloldal az I. kerületben.

Történt ugyanis, hogy amikor Gerencsér országgyűlési képviselő lett, megürült az önkormányzati, egyéni kerülete. Abban a szituációban, amikor különféle, belső konfliktusaik miatt a balosok többsége mindössze 1 főre olvadt, amit jelesül abban a kerületben lehetett volna megtartani. Ilyen szituációkban, amikor kiélezett a politikai verseny, és egy igen fontos várat – ezúttal a szó szoros értelmében – meg kéne tartani, akkor nem szoktak lemondani az emberek. Pláne, ha még az adott kerületben alpolgármesterek is.

Gerencsér mégis így tett. A következmények ismertek: a jobboldal megnyerte az időközit, a V. Naszályi vezette baloldal kisebbségbe került és a polgármesternek azóta gyakorlatilag alig maradtak jogkörei.

Szóval, na, nem a politikában legélesebben látó fickóról beszélünk.

hirdetés

Kissé elvonatkoztatva Gerencsértől és a lassan majd legendává nemesedő felszólalásától, az egész parlamenti baloldal tragikus szintet hoz. Mind kommunikáció, mind cselekvés szintjén. És nyilván alapvetően azért van ez, mert képességes emberek, még ha baloldali módon is gondolkoznak, menekülnek ettől a garnitúrától, akik soha, semmilyen konzekvenciát nem vonnak le saját teljesítményükkel kapcsolatban, ellenben minden egyes szituációban megbuknak, ami még inkább konzerválja a sikertelenséget és a sikertelen arcokat.

Még egyszer, ki akarna ilyen galerihez tartozni?

Mára a parlamenti felszólalások figyelése – sajnos – bazári mókává silányult, amelyeknek legfeljebb akkor van értéke, ha mondjuk Orbán Viktor, Kocsis Máté vagy mások a kormánypárti sorokból elmésen, egyben találóan reflektálnak a balosokra. Ez is valami, ez is szórakoztató, még inkább helyes, de régen azért másról is szólt a törvényhozásbeli politizálás.

Ebből maradt Szabó Tímea, Gyurcsány Ferenc, druszája, Gelencsér, meg a többiek.

A címlapképen Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén 2023. július 31-én. Fotó: MTI/Kovács Attila