Szászország, Türingia és Brandenburg után már Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban is fölényesen győzne a jobboldali német párt, az AfD – ez derült ki az Infratest Dimap intézet friss kutatásából amelyet az Unzensuriert szemlézett.

A magyar miniszterelnök évek óta keresi hazánk barátait és szövetségeseit. Ezért is találkozott – még jóval az olasz választások előtt – Giorgia Melonival, (akit az EU pénzén működő Euronews lazán „olasz posztfasisztának” nevezett), a spanyol jobboldalt vezető Vox párt első emberével, Santiago Abascallal, a jobboldali fordulatért dolgozó francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével, Marine Le Pennel és még több hasonlóan gondolkodó politikussal.

A jövő évi uniós választásoknál „félre kell tolni” a liberális elitet, mert őket nem lehet jobb belátásra bírni – fogalmazott legutóbb a miniszterelnök, ezért „kurzusváltásra van szükség”.

Azt ma még lehetetlen megmondani, hogy 2024-ig a kurzusváltáshoz eléggé meg tud-e erősödni az európai jobboldal, mert a társadalmi folyamatok mindig lassabbak, mint ahogyan gondoljuk vagy szeretnénk. De az is igaz, hogy mindig történhetnek olyan események, amelyek ezeket a folyamatokat drámaian meggyorsíthatják.

2021-ben például senki sem gondolta volna, hogy a német sajtóban következetesen fasisztának bélyegzett AfD (Alternative für Deutschland) mára már közel 10 százalékos előnnyel vezető párt lehet négy német tartományban is. Sőt, Mecklenburg-Elő-Pomerániában a tízéves párt a szavazatok egyharmadát (!!) szerezné meg egy „most vasárnapi” választáson. Egészen pontosan a szavazatok 32 százalékát kapná, és stabilan 9 százalékkal előzné meg a második helyezett SPD-t, amely a tartományi miniszterelnököt is adja. Az SPD és a Baloldali Párt ma már messze nem lennének többségben egy ötpárti tartományi parlamentben. A vörös-vörös koalícióval való elégedettség is tovább csökkent: a választók mindössze 34 százaléka elégedett a koalíció munkájával. 

hirdetés

Hessenben és Bajorországban, ahol rövidesen tartományi parlamenti választások lesznek, az AfD 17-21 százalékkal rendelkezik.

Miután (Berlint és Hamburgot leszámítva, amelyek tartományi jogú városok) összesen 14 német tartomány van, nyugodtan állíthatjuk, hogy miután ebből négy tartományban az AfD már fontos szerepet játszik, az mindenképpen a jobboldali politika sikere. Igaz, a hagyományos német pártok, szövetségek alakítása révén még ellenzékbe tudják szorítani az AfD-t. Egyébként

Dr. Alice Weidel, az AfD vezetője egy július végi pártgyűlésen elmondott beszédében azt követelte, hogy Európát „bevándorlásellenes erőddé” alakítsák.

Egy Magdeburgban tartott európai parlamenti választási gyűlésen pedig, ahol az AfD több új jelöltjét is bemutatták, többen is Orbán Viktort nevezték meg példaképüknek.

Most úgy tűnik, ha az AfD befolyása tovább erősödik, akkor valamikor a jövőben fokozatosan át is veheti a vezető szerepet egy-két vagy akár több tartományban is, főként akkor, ha talál maga mellé olyan nála kisebb szövetségeseket, akik hajlandóak nyíltan felvállalni a jobboldali eszmék támogatását, és a döntően liberális sajtó állandó és fokozódó támadásait.

Mindehhez persze idő kell, és nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a 2024-es EP választásokon az AfD is szerepet kap. De hosszabb távon legalább abban reménykedhetünk, hogy a józan ész talán visszatér a németek földjére is.

A címlapkép forrása: Alice Weidel, a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke beszédet mond az AfD kongresszusán Magdeburgban 2023. július 28-án. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan