Bese Gergő atya: Nincs mire várni, elérkezett a megfelelő idő!

Évközi 17. vasárnapon az evangéliumban szó van szántóföldbe rejtett kincsről, igazgyöngyről, tengeri halfogásról és a végső ítéletről. Ebből szeretnék kiemelni két mondatot: „Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.” Mt 13, 49 – 50

Sírás, fogcsikorgatás, igazak és gonoszak. A legfontosabb kérdés az lehet az olvasó számára, hogy vajon mi melyik csoportba tartozunk majd? Az igazak táborát erősítjük, akik bejutnak a mennyek országába, vagy a rosszak közé, akik az örökös szenvedés birodalmába jutnak? A választ mindenki maga keresse meg az életében! Az bizonyos, hogy senki sem kerüli el a nagy találkozást a Teremtővel, mindenki megáll majd előtte és számot ad, fiatal és öreg, beteg és egészséges, hívő és hitetlen egyaránt. 

Sajnos a hitét gyakorló ember sem kap különleges belépő jegyet a túlvilágra, nem jogosult elsőségi belépésre, viszont számos lehetőség megadatik számára még a földi életben, hogy bebiztosítsa magát az örök boldogság honában. Minden esély megadatott, hogy itt a földön és odaát is boldogok legyünk! De valamit lépten – nyomon elrontunk. 

Nem ismerjük fel a kincseket, igazgyöngyöket, nehezen teszünk különbséget jó és rossz között és elbukunk. A bölcs Salamon is éppen ezt kérte az Úrtól: „hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat”. 

Mekkora felismerés! A megoldás kulcsa. A jó és rossz küzdelmében, a helyes oldalra állni. Ebben igen csak elgyengültünk. Taktikázunk, próbálunk megfelelni mindenkinek. A családban, a munkahelyen, baráti körben, azt az arcunkat mutatjuk, azokat a véleményünket hangoztatjuk, amit mások hallani akarnak. Magunkat pedig nyugtatjuk, hogy a békességért tesszük!

Egy frászt, hazudunk magunknak, másoknak. Nem lehet több Úrnak szolgálni! Ezzel a hamis életmóddal pedig egyre jobban távolodunk az igazak táborától. Mert a langyos vizet kiköpik!

Ezt kell megérteni a világosság és a sötétség harcában. Nincs köztes út! Jézus mindenkitől elkötelezettséget, határozottságot vár el! A hívő, keresztény embertől pedig még azt, hogy életével tanúságot is tegyen a jó mellett. Nyilvánosan, mindenki előtt megvallva, hogy ki az egyedüli Úr! 

Sajnos napjainkban kevesen mernek bátrak lenni, csendben hőbörögnek, de lépéseket már nem tesznek a változás irányába. Pedig éppen a tanúkat keresik az emberek az online és offline térben egyaránt. 

Nincs mire várni, elérkezett a megfelelő idő! Vegyük fel keresztünket, kövessük Jézust, erősítsük az igazak táborát!

Címlapkép: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián

Iratkozzon fel hírlevelünkre