Határozattal reagált az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a Korán-égetésre
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerdán határozatot fogadott el a vallási gyűlölettel kapcsolatban. A lépés ugyanakkor aggodalomra adott okot a nyugati országok körében, amelyek szerint ezzel megkérdőjelezik az emberi jogok védelmének eddigi gyakorlatát.
A határozatot a Svédországban történt Korán-égetést követően Pakisztán terjesztette a testület elé az 57 országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) képviseletében.
Egy iraki bevándorló június végén égette el a Korán lapjait egy stockholmi mecset előtt, ami hatalmas felháborodást váltott ki a muszlim világban.
A határozat felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy derítsék fel és orvosolják azokat a törvényi hiányosságaikat, amelyek akadályozzák a vallási gyűlölet motiválta cselekmények megelőzését és üldözését.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió, amely elítélte a Korán elégetését, ellenezte a határozat elfogadását, azzal érvelve, hogy az sérti az emberi jogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát. Mint hangsúlyozták: az OIC által kezdeményezett határozat inkább a vallási szimbólumokat, mintsem az emberi jogokat védi.
A határozat mellett 28 ország foglalt állást, 12 ország pedig ellenezte azt a szavazáson. Hét ország tartózkodott. A határozat elfogadását több ország képviselője megtapsolta.
A szavazás után Halíl Hasmi, Pakisztán állandó ENSZ-képviselője azzal vádolta a Nyugatot, hogy csak szavakban áll ki a vallási gyűlölet megelőzése ellen.
Mint mondta: egyes nyugati országok „nem hajlandók elítélni a Szent Korán vagy bármely más vallási könyv nyilvános meggyalázását”.
(MTI)
A címlapképen iráni nők az iszlám szent könyv példányaival tiltakoznak a stockholmi Korán-égetés ellen Svédország teheráni nagykövetsége előtt 2023. június 30-án. Forrás: MTI/AP/Vahid Szalemi
