Nem csitul a migrációs vita az Unióban

2015-16-ban egyszer már járt itt az Európai Unió és a kötelező elosztás akkor sem működött.

8 év elteltével úgy tűnik, hogy megismétlődik az Európai Unióban a 2015-ben már zátonyra futott migrációs vita. Brüsszel akkor sem a határvédelem megerősítésében és az illegális migránsok határokon kívül tartásában, hanem az elosztásban és a baj szétterítéséban látta a megoldást. Akkor Magyarország nem engedett és a 2016-os, teljesen egyértelmű eredménnyel végződött népszavazás után a kvóta le is került a napirendről. Persze nemcsak a magyar ellenállás és világos véleménynyilvánítás miatt, hanem azért is, mert

kiderült: a gyakorlatban a rendszer teljesen működésképtelen.

Hiába helyeztek át ugyanis egy illegális bevándorlót Németországból, vagy Svédországból valamelyik Balti államba, vagy Szlovákiába, a migráns pár nap elteltével már ismét abban az országban volt, ahová eredetileg menni szeretett volna. A szabad és átjárható schengeni határokon ugyanis simán jártak-keltek azok, akiknek egyébként jó eséllyel semmi keresnivalójuk nem lett volna a kontinensen. 

A valóságérzékelés csíráját is nélkülöző kvóta így egy időre lekerült a napirendről és 8 évet kellett várni arra, hogy egy felturbózott formában ismét felüsse a fejét. Ezúttal ugyanis már nem százas, vagy ezres, hanem tíz- és százezres nagyságrendben osztaná szét a migránsokat Brüsszel a tagállamok között, ami Magyarország esetén például azt jelentené, hogy egy nagyjából 10 ezer fős migránsgettót kellene létrehoznunk. Ráadásul a szám felfelé nyitott, tehát az eleve kisváros méretű létesítmény akár nagyobbra is duzzadhatna. Persze van másik út, egy migránsonként kb. 8 millió forintos – brüsszeli bikfanyelven hozzájárulásnak hívott – büntetés megfizetése.

Ne legyenek ugyanakkor kétségeink, hogy bármennyire is szeretné Brüsszel és néhány tagállam, az elosztási kvóta most sem fog működni. És nem azért, mert a lengyel és a magyar kormány a legutóbbi Uniós csúcson is kifejezte ellenállását.

Hanem egész egyszerűen azért, amiért 2015-16-ban sem működött: mert a migránsok 3-4 európai országba akarnak eljutni és nem máshová. Így egészen addig, amíg az európai szabad mozgás és jólét alapján jelentő schengeni rendszert nem szüntetik meg, addig teljesen irreális elvárás egy elosztási rendszer működtetése. Persze ezt csak halkan mondom, nem ötleteket adva, mert a brüsszeli bürokraták számára könnyen lehet, hogy fontosabbak a migránsok érdekei, mint az európaiak szabad mozgáshoz való joga. A kvóta tehát nem jelent megoldást a migrációs problémákra.

A gyógyír ugyanakkor az orrunk előtt van, csak alkalmazni kellene, ahogyan Magyarország teszi: a hatékony határvédelem.

Ez egyrészt fizikai, hiszen egy, a határon felhúzott kerítéssel a legtöbb próbálkozásnak máris elejét lehetne venni. Másrészt jogi: egész egyszerűen a menedékkérőket kívül kell tartani az Unió határain. Magyarország ebben is élen jár, hiszen bárki benyújthatja a menedékkérelmét – valamelyik külképviseleten. Orbán Viktor, miniszterelnök elmondása szerint ezt összesen 45-en tették meg tavaly, vagyis jól érzékelhetően a rendszer működik. Persze mindez szándék és pénz kérdése. Utóbbiból lenne bőven, hiszen az EU és tagállamai így is rengeteget költenek a migráció kezelésére. Már csak a szándék hiányzik. És az a baj, hogy ha az nem lesz meg, akkor egyre sűrűbbek lesznek azok a képek, mint amilyeneket most Franciaországban látunk, aminek egyenes következménye lesz az AfD-hez hasonló, migráció- és Európa-kritikus pártok felemelkedése. Az egymással szemben álló oldalak radikalizálódása pedig beláthatatlan következményekkel jár. Jó lenne mindezt megelőzni, jó lenne Európa belső békéjét megőrizni. Ehhez pedig erős határvédelemre lenne szükség.