Alapjogokért Központ: nem kérünk az illegális migrációból, a genderpropagandából és a háborúból
Magyarország nem kér az illegális migrációból, az iskolák ajtaján kopogtató genderpropagandából és a háborúból. Békét, mielőbbi fegyvernyugvást és az európai gazdaság stabilizálását szeretnénk – hangsúlyozta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Kovács Attila úgy fogalmazott: Európa jövője nagyban függ attól, hogy az európai politikai erők milyen választ adnak a legfontosabb stratégiai kérdésekre. Magyarország álláspontja világos, és a józan ész erői egyet értenek ezekkel a célkitűzésekkel – emelte ki. Hozzátette: a magyar kormány többek közt a spanyol, a lengyel és az olasz választásokon is szövetségesre talált a háború, a genderpropaganda és az illegális migráció kérdését illetően, amelyek várhatóan a 2024-es európai parlamenti választások meghatározó kampánytémái is lesznek.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy generációváltás zajlott a Soros-birodalom élén, amelynek eredményeképpen ifjabb Soros átvette édesapjától a stafétabotot. Kovács Attila szerint az, hogy a migrációs bevándorlási kvóta ügyét a jelek szerint Alexander Sorosnak sikerül átvinnie az uniós döntéshozatali folyamaton, azt mutatja, hogy tematizálni tudja az európai politikát és be tud avatkozni a 2024-es kampányba. Közölte: az elmúlt időszakban jelentősen leromlott az európai uniós intézményekbe vetett állampolgári bizalom a brüsszeli vezetőket érintő korrupciós botrány miatt, amelyben a balliberális többség valamennyi pártcsaládja érintett. Kovács Attila a migráció kapcsán azt mondta, Brüsszel vezetése kettős mércét alkalmaz: míg egy, a valóban háború elől menekülő, Ukrajnából érkező menekült 200 eurót ér az európai uniós intézmények számára, addig egy illegális migráns 22 ezer eurót ér az Európai Bizottság által letett és azóta több politikai jogalkotási fórumon is támogatott javaslat szerint.
Ez a kettős mérce felháborító, jól mutatja, hogy a brüsszeli bürokrata vezetés mennyire szeretné megváltoztatni Európa etnikai, politikai térképét
– mondta. Kitért arra is, hogy az elmúlt év során semmivel nem kerültünk közelebb a háború lezárásához, a fegyverszünethez. Sőt, Európa politikája a fegyveres konfliktus eszkalálása irányába mutat. Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajna nem befizetője az uniós költségvetésnek, ma mégis az egyik legjelentősebb kedvezményezettje annak. Mindeközben a magyar kormány küzd a magyar családoknak jogosan járó támogatásokért, amelyeket mondvacsinált kifogásokkal visszatartanak.
Ezzel újabb Rubicont lépett át a brüsszeli politikai vezetés
– szögezte le, hozzátéve: a háborúpárti brüsszeli és hazai baloldal egymást erősítik, sokszor épp magyarok a motorjai a Magyarországot elítélő állásfoglalásoknak, a határon túli magyar kisebbség jogait semmibe vevő brüsszeli megnyilatkozásoknak. Kovács Attila azt mondta, hogy a magyar baloldali politikusok „hű és fegyelmezett kiszolgálói” a washingtoni ukázoknak, valamint a brüsszeli politikai elvárásoknak. A háborús konfliktus békés rendezése érdekében azonban nem tettek semmit.
(MTI)
A címlapképen illegális bevándorlók sátrai a Magyarország és Szerbia közötti horgosi határátkelõhely közelében 2022. október 20-án.
MTI/AP/Darko Vojinovic
