Miért menő fiatalként kereszténynek, konzervatívnak, nemzeti érzelműnek lenni? 

Elég csak felmenni a Facebookra, hogy láthassuk, hogy a magyar közélet nagyon színes, de persze csak akkor, ha az ember hajlandó kilépni a véleménybuborékból, és nem egy visszhangkamrában tervezi leélni az életét. 

Magyarországon ezt abszolút meg lehet tenni, és a jobboldalnak az az igazi erőssége, hogy ezt meg is teszi. Elég csak a különböző műsorokra, reakcióvideókra gondolni. Bár nem kellemes, de kilépünk a komfortzónánkból. Ráadásul a miniszterelnök intő szavait is igyekszünk megfogadni, amik az olvasásról szólnak: „Az olvasás abban is segít, hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk. Ha ez megvan, a többi már csak technikai munka.” Itt a lényeg, nem elég a saját érveinket hangoztatni, ismerni kell az ellenoldalt is, hogy tudjuk, mivel állunk szemben. Utána pedig le kell ülni, és be kell bizonyítani, hogy nekünk van igazunk. Mert nekünk van igazunk. 

Persze Magyarországon sem kell elbújni azoknak, akik nem érzik magukénak a jobboldali narratívát, elég csak felmenni a Redditre, ahol ömlik a baloldal álláspontja. Az r/Hungary-ben feltett kérdések között előfordult olyan az elmúlt napokban, hogy „van-e igény arra, hogy csak nőknek szóló szórakozóhelyet hozzanak létre, mert a férfiak borzalmasak, ugyanis esetleg szóba mernek állni nőkkel” (De ki a férfi? Ki a nő? Kezdődik a feministák vs. LMBT harc), valamint olyan kérdés is felmerült, hogy „Mekkora szégyen 2023-ban fiatalként fideszesnek lenni?”. A válasz: semekkora.    

Viszont már a kérdés is tökéletesen megmutatja, hogy a másik oldal még mindig nem érti, hogy miért nyert a Fidesz-KDNP tavaly tavasszal immár negyedszer kétharmaddal, sőt, sosem látott támogatással – de most inkább foglalkozzunk azzal, hogy mi is a helyzet a fideszes fiatalokkal. 

A kérdés feltevője azzal jön, hogy bezzeg Angliában van a „Never kissed a Tory” (Sosem csókolózom konzervatívval) mozgalom, „aminek lényege, hogy nevetségessé tegyék az ottani kormányzópárt szavazótáborát”. „Lenne itthon létjogosultsága a nem bújok ágyba fideszessel, nem csókolozom fideszessel, nem kezdek kapcsolatot fideszessel, stb. kezdeményezésnek?” A kérdésre az egyszerű válasz: semmi probléma, csináljátok, minket nem zavar.   

(Mondjuk a kérdés feltevőjének a neve is érdekes: Grund_mi_vagyunk. Dal A Pál utcai fiúk című musicalből, amelyet a „diáktüntetők” előszeretettel használnak himnuszukként.)  

Akkor nézzük egy válaszoló reakcióját: „Fiatalként határozottan. Ők már nagyrészt elérik a szabad angol sajtót, így ha akarnak, körülnéznek, mi megy a világon a mi kis 9 milliós szarlyukunkon túl, és nem a Kádár-kori mentalitásban nőttek fel. Szerintem ha valaki fiatalként fideszes, akkor vagy annyira hülye hogy szinte már fogyatékos, vagy érdeke van az egészben, pénze van belőle.” 

Ha már mindenképpen bezzegAngliát hozzuk fel a csodálatos példának, akkor az a nagy szabadság ott, hogy felfüggesztik azt a keresztény tanárt, aki nem volt hajlandó a magát transzneműként identifikáló diáklány esetében az általa preferált névmást használni? Vagy esetleg azt, hogy őrizetbe vettek egy nőt, amiért csendben imádkozott egy birminghami abortuszklinika előtt? 

Én értem, hogy a liberálisok azt értik szabadság alatt, hogy mindenki kedve szerint váltogathatja a nemét, kisgyerekeket ronthat meg, ha úgy tartja kedve, és majd a tudomány igazolja, hogy nem pedofil, és így tovább, azonban számunkra, itt, a jobboldalon, a szabadság valami egészen mást jelent: mi szeretnénk eldönteni, hogy hogyan akarunk élni és meghalni. 

Mi akarjuk eldönteni, hogy igenis a hagyományos családot támogatjuk – az apa férfi, az anya nő. Azt is mi akarjuk eldönteni, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége – „Asszony a neve, mivel a férfiből lett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” 

Mindemellett mindig azt hangoztatják, hogy a mai viszonyokhoz nem lehet mérni a régieket, utalva itt az LMBTQ-ra. Miért, talán Isten nem tudta korábban, hogy mi az a homoszexualitás? Nem tudott Szodomáról és Gomorráról? „Kihívták Lótot és így szóltak: »Hol vannak a férfiak, akik ma este érkeztek hozzád? Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket.«” (Ter 19:5) „Szodoma és Gomorra miatt tetéződött a panasz, és bűnük nagyon súlyos.” (Ter 18:20) Ahogy Barsi Balázs atya mondja: „Amit az Evangéliumban (Jézus) mond, azt az mondja, aki ismeri az embert. Nem csak az apostolokat, nem csak a korabeli zsidóságot hanem a posztmodern embert is ismeri. Tehát nem lehet a szavait kiforgatva a mai körülményekhez alkalmazni – nincsenek körülmények, bűnök vannak! Van technikai fejlődés, de az ember ugyanaz marad”.   

És mi, itt, ezen az oldalon ezt tudjuk. Az ember gyarló, bűnös, nekünk pedig az a dolgunk, hogy a bűnt elítéljük, de a bűnöst szeressük és segítsünk neki. Ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa mondja ebben az esetben: „Nem elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket.”

Mi akarjuk eldönteni, hogy hogyan akarunk élni: és mi úgy akarunk, hogy elfogadjuk a keresztény tanítást. Ahogy azt is elfogadjuk, sőt, támogatjuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. Nem akarunk olyan, gyenge Európában felnőni, ahol a nemzetek nem vállalhatják, hogy kik őket, hanem büszkén, emlékezvén a történelmükre, hőseikre, de egymást meg nem sértve tudnak együtt élni, és olyan világot sem akarunk, ahol minden család – mert ahol minden család, ott semmi sem család. 

A fent említett válaszban „szarlyukként” említik Magyarországot (mintha valami hasonló már elhangzott volna Balatonőszödön – kurva ország). Ez a jelző mindent elárul arról, hogy hogyan gondolkodnak a hazájukról ezek az emberek. (Vagy inkább arról, hogy talán nem is tudják, hogy ez a szó, „haza”, mit jelent.) Majd Kádár-kori mentalitást említ. Jellemzően csak eddig látnak vissza a magyar történelemben, és az olyan nagy neveket, mint Szent István király vagy Szent Imre herceg, esetleg Mindszenty bíboros, vagy az 1956-os hősök, már nem is említik meg. Pedig lenne mit tanulniuk tőlük. 

Kedves keresztény, konzervatív, nemzeti érzelmű fiatalok!

Fogadjátok meg a tanácsaikat, és olvassatok külföldi „szabad” sajtót, ugyanis tudnunk kell, hogy mi ellen védekezünk, viszont ne hagyjátok, hogy elbizonytalanítsanak benneteket. Van egy nagyon jó vezérfonalunk: Isten, Haza, Család – és van hozzá útmutatónk is, elég csak a Bibliára vagy a Katekizmusra gondolni, esetleg az Alaptörvény Hitvallására, hogy többet ne is említsek. 

De ami a legfontosabb: ne higgyetek nekik, nem vagytok egyedül! Nem vagytok egyedül keresztények, vallásosak, sem konzervatívok, sem hazaszeretők. Hiba lenne arra az útra tévedni, amelyen nem merjük ezeket az értékeket felvállalni, és igazodunk a libsik, a balosok és a progresszívok elvárásaihoz – nekünk más szabályokat kell betartanunk. 

És mégis miért jó ez? A jobboldalon van kellő vagányság, kellő lázadás, kellő értéktelítettség, kellő beleállás. Rock and Roll. Minden azt mutatja, hogy igenis megéri jobboldalinak lenni, és igenis meg kell mutatnunk, hogy vagyunk, itt vagyunk, erősek vagyunk – senki nincs egyedül. Legyetek büszkék és határozottak! Nem kell megalkudni velük. „Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jel 3:16) Mert ha csak egy generáció megbillen, az óriási nagy gondokat tud okozni Magyarországnak – és jó lenne nem a progesszív wokeizmus által kijelölt utat követni. 

Fotó: Vasarnap.hu/Fazekas Kiara Barbara