Kaszab Zoltán: Folytatódik a nyomásgyakorlás Magyarországgal szemben
Senkit nem ért meglepetésként, amikor csütörtökön az Európai Parlament baloldali-liberális-zöld többsége elfogadta azt a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy Magyarország nem alkalmas az Unió soros elnöki tisztségének betöltésére 2024 második félévében.
Az érvek egyébként nem meglepőek, hiszen a 2012 óta pörgetett lemez került fel ismét, benne korrupciós, jogállamisági és médiával kapcsolatos aggályokkal. Lassan szorulhatna már némi kreativitás a hazánkat folyton támadó képviselőkbe, mert már nekik is unalmas lehet mindig ugyanazokat a mantrákat elismételni hibrid-rezsimről, Putyin-bérencségről és jogállami normák megsértéséről. Talán ez az unalom lehetett az oka annak, hogy egyikük azért csak elszólta magát. Az összehangolt támadássorozat épp aktuális előretolt egyik sakkbábuja, a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield ugyanis kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy
mivel a háború jó eséllyel még 2024-ben is tart, az EP egész egyszerűen nem szeretné azt, hogy egy békepárti álláspontot támogató ország legyen az Unió aktuális napirendjének a meghatározója.
Vagyis ismét egy politikai állásponthoz kötnek egy alapvetően szakpolitikai kérdést. Merthogy a soros elnöki tisztség ellátása nem egy jutalom, vagy egy jog, hanem egy kötelesség minden egyes tagállam számára. Egy olyan feladat, amelyben Magyarország 2011-ben már jól vizsgázott. Jól határozta meg a napirendet és kezelni tudta az egyes szakpolitikai kérdésekben felmerülő vitákat. És ennek legnagyobb elismerése éppen az, hogy most sem ezzel van a bajuk. Egész egyszerűen a soros elnökséget is részévé tették annak a nyomásgyakorlásnak, amely arról szól, hogy hazánk adja fel békepárti álláspontját.
Ki kell ugyanakkor ábrándítani az EP-képviselőket: hazánk továbbra is a béke pártján marad. Egész egyszerűen azért, mert ez az egyetlen helyes erkölcsi álláspont.
Nincs az az Európai parlamenti határozat, amely erről az útról letérítheti a magyar kormányt. Persze az EP mostani döntésének semmilyen következménye nem kellene, hogy legyen, hiszen alapszerződésbe ütközik, hogy egy tagállamot megfosztanak a soros elnökségi kötelezettségeitől. Nem is csoda, hogy sem a Bizottság, sem a Tanács nem foglalt állást a kérdésben sőt, utóbbi testületben a héten napirendre sem vették ezt a kérdést.
Bízzunk benne, hogy a brüsszeli elit józanabbik fele pontosan látja ennek az abszurditását. Ha nem, az pedig az Európai Unió jogállamisági deficitjét jelenti, amelyet persze senki nem vizsgál.
Persze sok ügyben bebizonyosodott már, hogy ha Magyarország megbüntetéséről van szó, akkor a jogállamisági elvek sem számítanak. Emlékezzünk vissza csak a Sargentini-jelentésre, amelyről szóló szavazás csak úgy lett érvényes, hogy a tartózkodó szavazatokat egyszerűen nem számolták hozzá az összes vokshoz. Annak ellenére sem, hogy ezzel 48 képviselő tartózkodó véleményét egész egyszerűen semmibe vették. Az EP ugyanakkor nem ér célt ezekkel az eszközökkel sem. Magyarország ugyanis egy tapodtat sem enged sem a békepárti álláspontjából, sem a gyermekek LMBTQ-propagandával szembeni védelméből, sem a migrációval kapcsolatos zéró toleranciából.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a mostani határozatot, amely a többi között a korrupció miatt ítéli el hazánkat, megszavazta az a Marc Tarabella is, aki a Katargate-ügy egyik főszereplője és éppen korrupció gyanúja miatt volt előzetes letartóztatásban.
Tarabella magatartása tökéletes lenyomata az EP működésének: a következmények-nélküliségnek, az önreflexió teljes hiányának és a valóságtól való elszakadásnak.
Persze van ok a bizakodásra is: 133 képviselő ugyanis nemmel szavazott Magyarország elítélésére. Ők azok, akiknek elegük van a brüsszeli birodalmi logikából, a folyamatos leckéztetésből és az Uniós intézmények túlhatalmából. Ezek azok a politikusok, akikre támaszkodva a 2024-es EP választáson el kell érni, hogy a szuverenisták kerüljenek többségbe a testületben. Onnantól kezdve pedig esély nyílhat a teljes brüsszeli intézményrendszer átalakítására, a mocsár lecsapolására. Főleg, ha a fő tisztségek elosztása körüli viták a magyar soros elnökség idejére esnek.
A címlapképen az Európai Parlament jelképe látható a testület brüsszeli épületén 2023. január 3-án. Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
