A jövőben az ukránok dönthetik el a lengyel választásokat?

A 2022. február 24-i, Ukrajna elleni újabb, kiprovokálatlan orosz agresszió a közép-európai térségben is összetett folyamatokat indított el: újfent teret nyert az a realista külpolitika, melyben a földrajzi meghatározottságon kívül a terület, a népesség és a gazdasági teljesítmény hármasa a meghatározó tényező – ezek kihatással vannak az érintett ország bel-, biztonság-, és külpolitikájára is – írja Zeöld Zsombor a Migrációkutató Intézet gyorselemzésében.

A közép-európai térséget vizsgálva Lengyelország szerepe – többek között az 535 km hosszú ukrán-lengyel határhossz, illetve az ország földrajzi elhelyezkedése miatt – kiemelkedően fontossá vált, s maradt is a kiújult háború első hónapjai után. Ellentétben az egyes magyar sajtótermékekben megjelent véleményekkel és az ezekben olvasható általános megközelítéssel – miszerint a lengyelek érzelmi kérdésként kezelték és kezelik az orosz–ukrán háború kérdését, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó menekültkérdést –, a valóságban a varsói politikai elit hideg fejjel, racionálisan hozott döntést egy átfogó, a menekültek befogadásán és ellátásán bőven túlmutató politika életbe léptetéséről.

A Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość; PiS) által vezetett lengyel kormánykoalíció célja, hogy a háború miatt előállt helyzetben aktívan tegyen egy regionális középhatalmi státusz eléréséért – így a menekültek vonatkozásában azok társadalmi és gazdasági integrációját is célul tűzve ki maga elé.

A varsói kormányzat racionális döntést hozott, s kiterjedt segítségnyújtást biztosított Ukrajna, illetve az ukrán állampolgárok megsegítésére. A kormányzat az ukrán menekültek befogadásával és integrációjával minden valószínűség szerint – a lengyel állampolgárok EU-n belüli munkamigrációját is pótolva – a strukturális munkanélküliséget, az elöregedő népességből eredő problémákat kívánta orvosolni.

Még kérdéses, hogy a Lengyelországban maradó ukrán kisebbség – etnikai alapon – meg kívánja-e szervezni saját politikai képviseletét vagy sem? Megvalósulása esetén az utóbbi jó eséllyel tartósan meghatározhatja a lengyel pártpolitika alakulását is. Egy fokozatosan polarizálódó és egyre inkább két nagy párt politikai váltógazdasága körül szerveződő lengyel belpolitikában egy etnikai alapon szerveződő, hárommillió választókorú esetén a voksok tíz-tizenöt százalékára számítható ukrán politikai formáció esetleges megjelenése pontosan annak etnikai jellege miatt tartósabb tömbként maradhat fenn – ráadásul olyan formációként, mely mögött demográfiai tartalék áll.

A forrás és a teljes írás a Migrációkutató Intézet oldalán érhető el.

A címlapkép forrása: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo