Nagy a baj: Egyre jobban terjednek az invazív fajok hazánkban
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) munkatársai is rámutattak, hogy Magyarországon és Romániában egyaránt nőnek az invazív növényfajok területe.
A méhek és más beporzó fajok rendkívül fontos szerepet játszanak a legtöbb szárazföldi ökoszisztémában, így többek között a mezőgazdaságban is. Egyre több vizsgálat számol be a beporzó rovarok drasztikus csökkenéséről, melynek egyik oka táplálékforrásaik elérhetőségének beszűkülése.
Az idegenhonos fajok erőteljes terjedése, azaz az invázió a biodiverzitás-csökkenés öt legfontosabb oka közé tartozik, ezért is jött létre az ELKH Ökológiai Kutatóközpont vezetésével az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumán belül az Invázióbiológiai Divízió, ahol az invázió komplex hatásait vizsgálják a kutatók.
Ahol az inváziós növényfajok megjelennek és terjedni képesek, ott a diverzitás csökken, az élőhelyek homogénebbé válnak.
A nem őshonos növények sok esetben leuralják a virágkínálatot, ezzel a velük kompatibilis egyes beporzó fajokat is segítik, míg mások táplálékforrásait kiszorítják a tájból. Összességében elmondható, hogy az inváziós növényfajok jelentős, ám tulajdonságaik mentén sok esetben egymástól eltérő hatással bírnak az őshonos növényzetre és a beporzó rovarokra is.
A három publikáció kiemelendő eredményei, hogy az inváziós növényfajok borítási aránya erősen befolyásolja a megmaradó őshonos vegetáció borítási arányát, összetételét. Ahogy az inváziós növényfaj szorítja ki az őshonos növényeket egy adott területről, úgy a területen egyre kevesebb marad meg az eredeti, illetve a potenciális közösségekből. Az évelő inváziós növényfajoknak az egyéves fejlődésű fajokéhoz képest még erősebb a negatív hatása a virágkínálatra és a beporzókra. 
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) kutatói három közelmúltban megjelent tanulmányukban tizenkét, különböző tulajdonságokkal rendelkező lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra a beporzóközösségekre és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során Magyarországon és Romániában inváziós fajok által elözönlött és természetközeli területek növény- és beporzóközösségeit mérték fel és hasonlították össze.
Az elözönlött területek hasonlóan működnek, mint a repce- vagy napraforgótáblák: virágzásuk alatt igen jelentős mennyiségű táplálékot nyújtanak a beporzó rovaroknak, míg a virágzásukon kívüli időszakban ezek a területek rendkívül szegények beporzótáplálékban.
Ugyanis ahol az inváziós növényfajok megjelennek, ott előbb-utóbb uralkodóvá válnak. Az adott területet az év jelentős részében zöld növénytömegükkel beborítják, de csak rövid ideig virágoznak. Ebből sejthető, amit a vizsgálatok is alátámasztottak, hogy az év nagy részében a természetközeli területeken több és változatosabb a táplálékkínálat.
Forrás és a további részletek: ELKH
