A Szent István Intézet a Nézőpont Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatást a magyar emberek Európai Unióval kapcsolatos véleményéről és a kereszténység európai jövőjéről.
A felmérés során a Szent István Intézet munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyarok az Európai Unió háborúra adott válaszairól, az Oroszországgal szembeni szankciós politikáról és arról, hogy több európai ország is fegyvereket szállít Ukrajnának. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka értett egyet teljes mértékben a háborúra adott uniós válaszokkal. 13 százalékuk inkább egyetértett a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.
Azaz a felmérésen résztvevők egyötöde tartja jó iránynak a szomszédunkban zajló háború kapcsán elfoglalt uniós álláspontot, míg 71 százalékuk nem tartja helyesnek azokat.
Továbbá 17 százalék inkább nem ért velük egyet, míg a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem tartja ezeket megfelelő megoldásoknak.
A Szent István Intézet közvélemény-kutatásának eredménye (Forrás: Szent István Intézet)
A felmérés rámutatott arra, hogy a nemek között és az anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség. Korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40–49 és az 50–59 év közötti középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága, az utóbbiak esetében ez 67 százalék. Településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban, a budapestiek legelfogadóbbak az uniós háborús válaszok kapcsán, bár az itt élő népesség bő többsége sem ért egyet az Európai Unió háborúra adott válaszaival. Az ő körükben 35 százalék utasítja el teljesen a szankciókat és a fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig közel kétharmados – 62 százalékos – arányt mutat.
A felmérés második részében a legelemibb bizalmi, alapvető biztonságérzettel kapcsolatos vélekedésekre kérdeztek rá
Arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak a magyar emberek arról, hogy az Európai Unió vajon képes-e megvédeni a polgárai biztonságát?
hirdetésA megkérdezettek 11 százaléka nem tudott, vagy nem akart választ adni a kérdésre.
Ők bizonytalanok, míg a releváns válaszokat adók gyakorlatilag fele-fele arányban mondták azt, hogy képesnek érzik, vagy azt, hogy nem érzik képesnek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát.
A legbizakodóbb a 18–29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az Európai Unió, míg a már távlatos tapasztalatokkal bíró aktív népesség, az 50–59 évesek a legszkeptikusabbak ebben. Náluk mindössze 37 százalék gondolja ugyanezt.
Különbség tapasztalható a településtípusok között is, a budapestiek bíznak összességében jobban az uniós képviseletben – 51 százalék –, míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt.
Kicsit másképp is közelítettünk az Európai Unió jelenlegi megítéléséhez, megkérdeztük, mennyire elégedettek a magyar emberek az Európai Unió jelenlegi vezetésével – írja a Szent István Intézet.
A négy lehetséges válaszra a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott, vagy nem akart felelni. Az inkább elégedettek és a teljesen elégedettek száma összességében 36 százalék volt – 6 százalékuk mondta azt, hogy teljes mértékben elégedett –, míg az inkább nem elégedett és teljesen elégedetlenek száma összesen a megkérdezettek 54 százalékát tette ki. Közülük 26 százalék teljes mértékben elégedetlen az uniós vezetéssel.
Ugyanennek az aránya a 18–29 éves korcsoportban volt a legalacsonyabb (12 százalék), míg az 50–59 évesek között a teljes elutasítottság 44 százalékos arányt mutat.
Egyedül a 18–29 éves korosztály az, ahol összességében magasabb azoknak az aránya, akik inkább elégedettek, vagy teljesen elégedettek az európai politikai vezetéssel (53 százalék), mint azoké, akik inkább elégedetlenek vagy teljesen elégedetlenek.
A Szent István Intézet közvélemény-kutatásának eredménye (Forrás: Szent István Intézet)
Mennyire érzik fontosnak a magyar emberek a kereszténységet Európa jövője szempontjából?
A válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet. 8 százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt. Ugyanakkor a megkérdezettek mintegy 40 százaléka találta úgy, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további 40 százaléka szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez.
A magyar emberek 80%-a szerint fontos Európa jövője szempontjából a kereszténység.
A korábbiakban is detektálható korosztály és településtípus szerinti különbség itt is érvényes volt, a 18–29 évesek tartják legkevésbé fontosnak a kereszténységet Európa jövője szempontjából, és a fővárosban élők is kevéssé érzik ezt lényegesnek, mint a városokban, községekben élők.
A Szent István Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása 1000 fős minta alapján készült.
Forrás és a további részletek: Szent István Intézet
A címlapképen Ferenc pápa látogatása látható a Szent István-bazilikában 2023.04.29-én. Fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
