A Kazinczy- és a Péchy Blanka-díjak az anyanyelvápolás legrangosabb kitüntetései
A győri városháza impozáns dísztermében vasárnap átadták az idei Kazinczy- és Péchy Blanka-díjakat. Az anyanyelv ápolásáért járó legrangosabb kitüntetést idén Hirtling István színművész, Radványi Dorottya rádióbemondó és Katona-Mironova Berta kárpátaljai magyar szakos tanár vehette át. A Szép Magyar Beszéd Verseny országos fordulóján idén is erős mezőnyben mutathatták meg tudásukat a Kárpát-medence legkiválóbb középiskolás diákjai – a legjobbakat Kazinczy-emlékéremmel jutalmazták.
A Szép Magyar Beszéd Verseny idei fordulóján 140 diák vett részt: 41-en versenyeztek a gimnáziumi tanulók I. csoportjában, 42 diák mérte össze tudását a II. csoportban és 57-en a szakképző iskolai tanulók csoportjában. Dr. Eőry Vilma társelnök, aki a gimnáziumi tanulók II. csoportjában értékelte a megszólalásokat, így foglalta össze idei tapasztalatait: „Úgy látom, hogy jobb volt a mezőny, mint az elmúlt években, talán azért is, mert a mai körülmények között a pedagógusok és a szülők kicsit jobban odafigyelnek arra, hogy a gyerekeik orientálódjanak valamilyen irányban. Így esetleg több megerősítés jut a gyerekeknek. Emellett a résztvevők lelki feltöltődést is kapnak azáltal, hogy olyan társaikkal találkozhatnak, akikkel közös céljuk van, ráadásul olyan közös cél – a nyelvápolás ügye –, ami nem általános a mai fiatalok körében.”
A verseny jelentőségét Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke így foglalta össze: „A Kazinczy verseny a magyar közoktatás legrégebbi versenye, folyamatosan, megszakítás nélkül minden évben, idén 57. alkalommal indult, és van egyfajta közismertsége, rangja. Ennek a versenynek Pécsi Blanka és Deme László tanár hatására és munkálkodásának eredményeképpen kialakultak a Beszélni nehéz körök, egy olyan mozgalom a szakkörök nyomán, amelyben rendszeresen találkoznak külön azért, hogy a rádióból fölolvasott szövegeket hangsúly szerint bejelöljék, beküldjék a válaszokat, és ennek alapján nyilvántartják őket. 75 ezer levél van e pillanatban a Magyar Nyelv Múzeumában, amelyek az elmúlt évtizedekben születtek, tehát remélhetőleg több nyelvész fogja majd kutatni ezeket és földolgozni. Azt gondolom tehát, hogy a Kazinczy versenynek és kistestvérének, az Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Versenynek, amelynek Sátoraljaújhelyen van a döntője, van már egy olyan márkaneve, amely – ha jók a pedagógusok és rászánják az időt, hogy a gyerekekkel ilyen szempontból foglalkozzanak –, akkor nem lesz gond az utánpótlással. Nem véletlenül a Szép Magyar Beszéd Verseny az anyanyelvápoló mozgalom zászlóshajója” – mondta.
„A Kárpát-medencében évente több tízezer fiatalt vonz a két nagy anyanyelvi verseny, mellette pedig a retorikai versenyek, a Kossuth-szónokverseny, és két nagyszerű helyesírási verseny: az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny és a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny. Tehát nem csak a magyar oktatás része, hanem a magyar kulturális és művészeti életben is súllyal bír” – helyezte el a versenyt a hazai anyanyelv-ápolási mozgalom kontextusában Juhász Judit.
Az 57. országos döntő megszervezését és a díjátadót a Magyar Kulturális Alapítvány Petőfi Kulturális Ügynöksége, a Kazinczy-díj alapítvány, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az Anyanyelvápolók Szövetsége, a győri Széchenyi István Egyetem, a Magyar Országgyűlés, az OTP Bank Nyrt. Észak-Dunántúli Régiója és a Rotary Club, az Audi Hungária ZRT., a Palatia Nyomda és Kiadó Kft., a Rákóczi Szövetség, az „Iskoláért és Anyanyelvért” Alapítvány, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Csizmadia István festőművész támogatta. 
Idén a gimnázium I. kategóriában tíz középiskolás diák, a II. kategóriában kilencen, a szakképző iskolai tanulók közül pedig tizenöten vehették át a Kazinczy-érmet. A különdíjak közül az Anyanyelvápolók Szövetségének elismerésében tizenkét gimnáziumi és nyolc szakképző iskolai tanuló részesült, ketten vehették át a Rotary Club Győr különdíját mindkét szöveg kiemelkedő összesített teljesítményéért, majd a Széchenyi István Egyetem különdíjában részesült öt versenyző. Az egyéni kezdeményezésből adományozott különdíjak sorában a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium alapítójának unokája, Strasszer Sándor, az egykori igazgató fia, dr. Puhr Ferenc, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, Karsainé Horváth Klára emlékére lánya, Kruch-Karsai Klára, Szabó Ila Z. Szabó- és Bonus Bona-díjas tanárnő adták át elismeréseiket. A továbbiakban a Kazinczy Ferenc Gimnázium korábbi igazgatójának, Hérics Lajosnénak a hozzátartozói és az iskolában működő „Az Iskoláért és az Anyanyelvért Alapítvány” adta át a Hérics Lajosné-díjat, a bíráló bizottság pedig Z. Szabó-emlékérmeket adományozott az eredményes és folyamatos felkészítő munkáért. Végül a zsűri is elismerésben részesült: Csizmadia István festőművész évek óta saját alkotását adományozza a bizottság azon tagjainak, akik több évtizede szolgálják a Szép Magyar Beszéd Versenyt. Idén dr. Eőry Vilmának, a bizottság társelnökének ajándékozta „Jövendölés” című képét. 
Dr. Eőry Vilma Kazinczy-díjas nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, a bíráló bizottság társelnöke a díjátadót megnyitó beszédében kiemelte, hogy miközben a nyelv folyamatos változása természetes jelenség, a mi felelősségünk, hogy a változás pozitív vagy negatív irányait erősítsük. „A nyelvhasználat minősége összefügg a családon kívüli társas kapcsolatok minőségével is. Erősíti az összetartozás érzését a szűkebb és a tágabb közösségben is. Különösen fontos ez a magyar nyelv esetében, hiszen a szomszédos országok magyar kisebbségei számára egyértelműen a magyar nyelv a legfontosabb azok közül a dolgok közül, amelyek a nemzethez kapcsolják őket. A versenyen végzett munka, amit itt végeztetek, hatással van az egész közösségre: azt is mondhatnánk, határtalan – különösen úgy, hogy a határon túli és a magyarországi versenyzők itt együtt versenyezhetnek” – hangsúlyozta dr. Eőry Vilma.
Beszédében Petőfi Sándor Arany nyelvesztétikai felfogását idézte, a költő Arany Jánoshoz írt leveléből: „Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám”, majd így folytatta: „hozzátehetjük, ez nem csak esztétikája, de teljes ars poeticája, költői hitvallása is volt.” A gondolat, hogy igaz, természetes, jó és szép láncszemként kapcsolódnak egymáshoz a magyar nyelvművelés ügyében, a Szép Magyar Beszéd Verseny szellemiségének is alapja, egyben üzenete is.
A Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság 2000. évi döntése értelmében a Kazinczy- és Péchy Blanka-díj átadására a győri verseny országos döntőjének záróünnepségén kerül sor, tehát harmadik éve adták át ez alkalomból a rangos elismeréseket. Idén Hirtling István színművész, Radványi Dorottya rádióbemondó, valamint Katona-Mironova Berta kárpátaljai magyar szakos tanár vehette át a Kazinczy-díjat. A Péchy Blanka-díj idei kitüntetettjei Gergely Bodó Mária, a szegedi Déri Miksa Technikum magyartanára, valamint Kmettyné Balogh Zsuzsanna, a váci Madách Imre Gimnázium nyugdíjas könyvtárosa.
Hirtling István színművész köszönő beszédében a verseny résztvevőihez is szólt, arra buzdítva a fiatalokat, hogy legyenek büszkék kiváltságos helyzetükre, hiszen mindannyian, akik vállalták a megmérettetést, céljuk és teljesítményük által kiemelkedtek a tömegből. „Egy ilyen verseny és egy ilyen eseménysorozat azért fontos, mert ezek a gyerekek kiválasztottaknak érezhetik magukat saját maguk erőfeszítése által, és a tanáraiknak az ambíciója által, és erre muszáj, hogy büszkék legyenek mindannyian, mert kiválni a tömegből, az igenis kitüntetés. Tehát itt mindannyian, akik részt vettek ebben a versenyben és egyáltalán a mozgalom tagjaként részt vesznek ebben a munkában, ők mindannyian kiválasztottak. Ez az a különösség vagy különbözőség, ami elválaszt bennünket a tömegtől, ami próbál elnyelni, lehúzni minden egyes egyéni ambíciót” – mondta a színművész.
Radványi Dorottya rádióbemondó elmondta, hogy számára ez az első szakmai elismerés, ám eddig több szálon is kapcsolódott a Kazinczy-díjhoz: dr. Benczédy József arany fokozatú Kazinczy-díjas tanár és nyelvészprofesszor az édesapját tanította a Budai szent Imre Gimnáziumban, fia, Esztergályos Máté 2001-ben a zsűri különdíját nyerte el a Kazinczy-versenyen és „…unokám, Esztergályos Móric is csodálatosan beszél. Tehát itt van a felelősségünk, hogy mi ezt továbbvigyük. Nem mindegy, hogy mit mondunk előtte és hogyan, hiszen az lesz az anyanyelve. Úgy fogja ejteni és elmondani a szavakat, ahogyan mi tanítjuk neki” – vallja a Kazinczy-díjas műsorkészítő. 
Katona-Mironova Berta kárpátaljai magyartanár és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai szövetségének titkára, a kárpátaljai Szép Magyar Beszéd Verseny szervezője megilletődve vette át a rangos elismerést, majd köszönettel fordult a zsűri és a résztvevők felé: „Mi Kárpátalján egy pici, apró része vagyunk a nagy egésznek, éppen ezért nagyon jól esik ez a megtisztelő elismerés. Húsz éve, hogy felvállaltam a kárpátaljai szép Magyra Beszéd Verseny szervezését a Pedagógusszövetséggel együtt és elmondhatom, hogy ez egy nagyon fontos megmozdulás, hiszen megmaradásunk eszköze, éppen ezért közös ügyünk. Olvasmányélményeim közepette többször is elém került, miszerint az anyanyelvet nem ápolni kell, mert nem beteg, nem kell őrizni, mert nem rab: meg kell élni. Ez valóban igaz, hogy meg kell élnünk, viszont amit nagyon szeretünk, ami a miénk, a legnagyobb értékünk, azt bizony őrizni kell, ápolni kell, óvni kell.”
A díjátadó ünnepség zárásaként a Kazinczy Gimnázium idén is meghirdette anyanyelvi szaktáborát: az idén 41. alkalommal megrendezett táborra augusztus 21-25. között kerül sor, a jelentkezési határidő pedig június 6. A táborral kapcsolatos információk és a jelentkezési lap a szepmagyarbeszed.hu oldalon lesz elérhető.
Címlapkép: Gáspár Kinga
