Máthé Zsuzsa: Hazánk az LMBTQ+ ideológia számára megtérítendő terület

Április 15-én rendezik meg az első Aszex Pride felvonulást Budapesten. Az LMBTQ+ mozgalmak darabolódásáról, az ideológiai térhódításról és a civil szervezetek tevékenységéről Máthé Zsuzsát, a Szent István Intézet igazgatóját kérdeztük.

— Az aszexuálisokat az LMBTQ+ emberek közé soroljuk, most a Magyar Aszexuális Közösség kezdeményezésére külön Aszex Pride-ot rendeznek április 15-én, annak ellenére, hogy már az idei Budapest Pride időpontja is megvan. Eddig az aszexuálisokat az LMBTQ+-on belül kezeltük, hiszen a betűrövidítés őket is tartalmazza. Mit jelenthet mégis ez a kiválás?

— Nehéz nyomon követni ennek a mozaikszónak a végtelenbe nyúló hosszabbodását, ember legyen a talpán, aki szét tudja választani ezt a szivárványos pakkot! Az, hogy miért vonulnak — és miért a többiektől külön — utcára a nevezett csoport tagjai, nem tudom, de feltételezem elsősorban azért, hogy a létezésükről hírt adhassanak és a nyilvánosságba bekerülhessenek. Legyünk őszinték, az aszexuálisok nem állnak a magyar emberek érdeklődésének fókuszában, nincsen az első száz legfontosabb problémájuk között az, amivel ők tematizálnák a közvéleményt.

Kell ez nekünk? Budapesten rendezik meg a világ első Aszex Pride felvonulását

Számomra egyébként ab ovo érthetetlen, amikor valaki „büszkeségként” tekint bármilyen szexuális orientációjára vagy annak nem létére. Magánügyekről beszélünk, amit egyáltalán nem kell ízléstelenül a kirakatba tenni sem heteroszexuálisnak, sem az LMBTQI+… bármely csoportjának. Aki közügyet kreál ezekből a hálószobai témákból, annak politikai szándékai vannak.

Az ember identitásának mélyrétege nem tartozik másokra.

Párkányi Eszter: Szomorú, ha valakinek az elsődleges identitása a szexuális orientációja

— Mindemellett márciusban LMBT Történeti Hónapot is rendeztek. Mi lehet a célja annak, hogy idén már két olyan felvonulás és egyre több „-hónap”: történeti hónap, pride hónap lesz, amely az LMBTQ+-hoz köthető?

— Egyértelműen látszik ezekből is egy agresszív, komoly pénzekkel, publicitással megtámogatott világnézeti nyomás, amely hazánkban hatványozott, mivel a társadalmunktól teljesen idegen az a mondvacsinált felosztás, ami az embereket a szexualitásuk alapján sorolná osztályokba.

Az LMBTQI+ lobbi valláspótszerként jelenik meg a szekularizált nyugati társadalmakban, egyfajta új szeretetvallásként kínálják, különösen a fiatalabb generációknak.Ez az ideológia azonban véleményem szerint végletesen leszűkíti az ember valóságát, igaziból dehumanizálja.

A magyar emberek a kommunizmus idején átélték már, milyen az, amikor szembeállítják egymással a különböző társadalmi csoportokat. Akkor vagyoni alapon tették ezt, most a szexualitás mentén történik. Mindkettő a teremtésbeli méltóságától, teljességétől fosztja meg az embert, amiből mi nem kérünk. Ezért vagyunk kiemelt missziós terület.

Az LMBTQ+ ideológia számára hazánk megtérítendő terület,

ami abból is nyilvánvalóan látszik, hogy mennyien csatlakoznak a gyermekvédelmi törvényünk elleni boszorkányüldözésbe és hogy milyen súlyos következményeket szenved el országunk a gyerekeket indoktrinálni szándékozó törekvésekkel szembeni világos, gyermek- és szülőpárti ellenállása nyomán. Magyarországon is több, a nemzetközi hálózatba illeszkedő, részint külföldről finanszírozott olyan civil szervezet létezik, amely e nyomásgyakorló felfogás mentén tevékenykedik. Ezek a szervezetek kivétel nélkül a baloldali pártok holdudvarában mozognak, náluk találnak táptalajt a működésükhöz. Az ellenzéki politikai pártok szervilizmusa, a nyugati mainstremnek való megfelelési kényszere miatt az is tudható, hogy hatalomra kerülésükkel a gyerekek is azonnal célkeresztbe kerülnének e témákkal.

Erre volt is már a múltban precedens. Vidéki gimnáziumigazgató barátunk mesélte, hogy egy színjátszó csoport jelentkezett be nála ingyenes előadással és csak sokadik kérdésére árulták el, hogy valójában leszbikus tartalmat kínáltak volna a gyerekeknek. Múlt héten indult a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelynek sajtótájékoztatója fókuszában is – micsoda meglepetés! – a szexuális kisebbségek álltak, a főpolgármester egy szoknyába, magassarkúba öltözött férfi társaságában állt ki a sokszínű és befogadó fővárosért.

Mivel a közelmúltbeli döbbenetes pedofil ügyek kapcsán a gyermekvédelmi törvény indokolt szigorítása is napirenden van, ez is motorizálta az említett erőket, így ezek a kvázi emberi jogi szervezetek most még inkább aktivizálják magukat.

A magyar emberek szigorú fellépést várnak el a gyermekek és fiatalkorúak védelmében

— Ha megnézzük a Budapest Pride hirdetéseit a Facebookon, akkor látszik, hogy több százezer forintot költenek LMBTQ tartalmak hirdetésére, amely főként a budapesti 18-34 éves nőket célozza, illetve éri el. Mire következtethetünk ebből?

— Azt láthatjuk, hogy e témára pénz van bőségesen, a lobbiszervezetek nem szűkölködnek és komoly nemzetközi kapcsolatrendszer áll mögöttük. Az én generációmmal már nemigen tudnak mit kezdeni, ezt ők is jól tudják, az igazi terepük épp ezért a gyerekek és a fiatalok érzékenyítésként csomagolt átnevelése. A fiatal, befolyásolhatóbb generációk erre a tévesen értelmezett szeretetvallásra fogékonyabbak is, a hölgyek pedig jobban vevők mindenfajta divathullámra. Pedig fontos volna tudatosítanunk, hogy a szexualitás kérdésének parttalan túlértékelése, a szemérmesség elvetése, a nemek összezavarása és az identitások fluiditásának tévképzete biztos, hogy nem vezet a boldogság és a megelégedettség felé, a gyerekeinknek pedig végképp nem erre van szükségük.

A korai manipulatív igényű érzékenyítés abszolút napirenden van.

A címlapképen Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója. Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián