Egyre többen tartják tarthatatlannak Németország migrációs politikáját
Egyre többen tartják tarthatatlannak Németország migrációs politikáját – tájékoztat róla a Berlini gyors.
Németországban egyre többen vélik úgy, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatban az ország nem csak elérte lehetőségeinek határát, hanem egyúttal érdekei is sérülnek – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung megrendelésére készült átfogó közvéleménykutatásból (Institut für Demoskopie Allensbach).
2022-ben közel 1,3 millió menekültet regisztráltak Németországban, lényegesen többet, mint 2015-ben és 2016-ban. A menekültek közül 1.045.000-en Ukrajnából, 244.000-en pedig más országokból érkeztek. Az esetek többségében mostanra elhelyezési problémák merültek fel. Az ilyen eseteket saját környezetükben megfigyelők aránya 2022 ősze óta meredeken emelkedett, a válaszadók 38 százaléka helyett immár 53 százalék számolt be ehhez hasonló helyzetről.
Mindemellett a német lakosság többsége számára a menekült helyzet még mindig nem ad akkora mértékben okot az aggodalomra, mint 2015-ben: októberben még a megkérdezettek 30 százaléka aggódott komolyabban a fejlemények miatt, jelenleg 39 százalékuk nyilatkozott így. Ez az arány azonban jóval alacsonyabb, mint 2015-ben, amikor a menekültválság csúcsán a polgárok 53 százaléka látta rendkívül komolynak a helyzetet.
Szakértők szerint a jelenlegi elfogadóbb társadalmi álláspontot nagyban befolyásolja, hogy a menekültek a német lakossághoz hasonló kulturális háttérrel rendelkeznek és társadalmi-demográfiai összetételük megfelel a menekültekről alkotott általános elképzeléseknek abban, hogy főként nők és gyermekek érkeztek.
Mindemellett a még mindig túlnyomórészt nyugodt hangulat ellenére uralkodóvá vált azon meggyőződés, mely szerint a menekültek befogadására szolgáló kapacitások kimerültek. Csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy Németország még több menekültet tud befogadni, 59 százalék szerint ez nem lehetséges – utóbbi kérdés esetében Kelet-Németországban a válaszadók 69 százaléka véli így.
A felmérés jól mutatja az ukrán, illetve más országokból – jellemzően Európán kívülről – érkező menekültek közötti különbségtételt. Míg a jelenlegi helyzet miatt 39 százalékuk aggódik, addig 57 százalékuk komoly problémának érzi, hogy az Európán kívüli régiókból érkező menekültek száma jelentősen megnőhet. 
Mindez tükröződik a német menedékjogi rendelkezések megítélésében is. Jelenleg csak 39 százalék támogatja a hatályban lévő menekültügyi törvényt, míg 49 százalék követel korlátozásokat. Ez összefügg azzal is, hogy a most érvényben lévő törvény a gyakorlatban csak korlátozottan működik, és az elutasított menedékkérelmek gyakran következmények nélkül maradnak – vélik a megkérdezett szakértők. A népesség nagy többsége a menekültügy törvényi korlátozását szeretné elérni, mindössze 13 százalék érvel a további liberalizálás mellett.
A közvélemény-kutatásra támaszkodó elemzés konklúziója szerint a német lakosság világosan meghatározott célokat és ellenőrzést akar, de ezeknek jelenleg csak a kezdetleges formáját látja. Ez vezet oda, hogy a túlnyomó többség immár egy új bevándorlási törvényt követel. 2010-ben még csak a lakosok 57 százaléka tartotta szükségesnek ennek megalkotását, 2015-ben már 74 százalék vélte így, jelenleg pedig az ezt követelők száma eléri a 86 százalékot.
Forrás: Magyar-Német Intézet, Berlini Gyors
Ukránokat támogató csoport robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeit
A Németországban élők közel negyede rendelkezik migrációs háttérrel
A címlapkép forrása: MTI/EPA/Swen Pförtner
