Szili Katalin: A béke záloga a hosszú távú stabilitás megteremtése

Európa kizárólag akkor fogja tudni megteremteni a hosszú távú stabilitást, ha a nemzeti kisebbségek számára biztosítja a teljes körű jogokat, a béke záloga pedig a hosszú távú stabilitás megteremtése – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a székely szabadság napján Marosvásárhelyen.

Hangsúlyozta, hogy az autonómiának van gyakorlata Európában, de „Európa erről hallgat”: sokan mondják, hogy ma nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert van fontosabb, a háború. „Ez valóban fontos kérdés, de nem a háború, hanem inkább a béke, a béke megteremtése” a fontos – mondta Szili Katalin. Hozzáfűzte, hogy

Budapest a háború közepette sem feledkezik meg a határain túl élő nemzeti közösségeinek sorsáról, hiszen az új alaptörvény kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő közösségeiért. „Felelősséget viselni napi odafigyelést jelent”

– hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.

A magyar kormánynak fontos, hogy az erdélyi magyarok román állampolgárként kívánják megőrizni nemzeti hovatartozásukat, és támogatja ezt a törekvést. „Európa 16 országában van autonóm közösség, mely maga dönt a sorsáról, tehát ez nem példa nélkül való” – mondta Szili Katalin, aki szerint ezek a térségek fejlettebbek. Székelyföld autonómiája tehát nem csak a magyarok érdeke, a többségi társadalom érdeke is – jelentette ki.

A székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen pénteken demonstrációt is tartottak, amelynek több száz résztvevője Székelyföld területi autonómiáját követelte, de tiltakozott a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló sorozatos támadások, a székelyföldi helyhatóságok meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen is.

A nagygyűlés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt.

A román kormánynak és parlamentnek címzett petícióban a tüntetők aláhúzták, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, állami szuverenitását.

„Kérjük, hogy a román kormány és parlament tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit és a székelyföldi közösség akaratát, és Románia schengeni csatlakozása előtt fogadja el az ezekkel összefüggő jogszabályokat” – áll a petícióban. Azt is kérik, hogy a bukaresti kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a kiáltványt.

A marosvásárhelyi megmozdulás a székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Postarétre érkezők nem gyászolni jöttek, hanem a honért és a szabadságért életüket áldozó hősök „örök dicsőségét” hirdetni.

Ők „vesztes, mi több, vert helyzetben sem adták fel a harcot, az ügyet, amelyben hittek”. Manapság a jogokért és szabadságért vívott küzdelem nem jár életveszéllyel, de a ma embere még a minimális kockázat vállalásától is visszariad – mutatott rá a volt európai parlamenti képviselő.

„A rendszerváltozás kezdete óta eltelt három évtizedre visszatekintve, keserű lélekkel kell megállapítanunk, hogy erdélyi magyarságunk az önfeladás útjára tévedt” – jelentette ki Tőkés László. Úgy vélte, az ünnepelt példaképektől „messzire szakadt a kiüresedett mindennapi valóság”.

Emlékeztetett arra, hogy harminc éve a magyar választott képviselők és szenátorok a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az autonómiára, majd rá tíz évre a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli bővített szatmárnémeti közgyűlése új fejezetet nyitott az erdélyi autonómia ügyében. Mindkét esemény üzenete az volt: „Nem adjuk fel!” – húzta alá.

„A Székely Szabadság Napjának időszerű és örök érvényű üzenete ugyanez: nem adjuk fel!” – jelentette ki Tőkés László, aki szerint tovább kell vinni a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezés és a romániai kisebbségi törvény ügyét.

A demonstráción az Együtt Katalóniáért Párt képviselőjeként Erika Casajoana i Daunert és a Baszk Nemzeti Párt képviselőjeként Luke Uribe-Etxebarria is felszólalt, és az ottani autonómiákkal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették.

A Szilézia Kulturális Autonómiájáért Kezdeményező Egyesület elnökeként Robert Starosta a felső-sziléziai önrendelkezési törekvésekről beszélt. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke a tavalyi romániai népszámlálás drámai eredményeire hívta fel a figyelmet. A demonstráción Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárnak az ünneplőkhöz írt levelét is felolvasták.

A megemlékezés után az emlékművénél összesereglett tömeg az előző évek gyakorlatától eltérően a járdán vonult a város főterére a csendőrök kíséretében, ahol átadták a petíció román szövegét a kormány képviselőjének.

Utána a Kultúrpalotába vonultak. Az ott rendezett ünnepségen átadták az SZNT Gábor Áron-díját, melyet Szili Katalin és Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár vett át.

Szili Katalin a laudáció szerint annak elismeréseként részesült az elismerésben, hogy évek óta következetesen kiáll az autonómiatörekvések mellett, és a politikai nyilatkozatok mellett személyes jelenlétével is az autonómiáért küzdő szervezetek segítségére van. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár azért részesült az elismerésben, mivel tanácsaival, javaslataival húsz éve segíti az SZNT munkáját, de társadalomelméleti munkássága, tanulmányai, egyetemi oktatói hivatása miatt is megérdemli az elismerést.

(MTI)

A címlapképen Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a székely szabadság napján tartott nagygyűlésen a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékművénél 2023. március 10-én. Forrás: MTI/Kiss Gábor