Kaszab Zoltán: Magyarország a béke pártján áll

Hétpontos, békepárti határozatot terjesztettek az Országgyűlés elé a kormánypártok. Ennek lényege elsősorban az, hogy a Magyarországot ért nyomásgyakorlás közepette is megerősítsék elkötelezettségüket amellett, hogy mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség a háború lezárása érdekében.

A javaslat első pontjai egyértelműen kiállnak a béke mellett, illetve elismerik Oroszország katonai agresszióját és kiállnak Ukrajna területi függetlensége mellett. Teljesen világos beszéd. Utóbbi két pontot ráadásul általában nyugaton is hangoztatni szokták, csak az elsőt, éppen a béke fontosságát nem teszik mellé. Pedig ahogyan az ENSZ csütörtök éjszakai határozata is mutatta, a háború folytatása csak Európában többségi álláspont, a világ nagy része ugyanis békét akar. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a mielőbbi béke Ukrajnának is érdeke.

Minél hamarabb véget ér ugyanis a fegyverropogás, annál nagyobb esély van arra, hogy a nyugatra menekült milliók hazatérnek és részt vesznek az ország újjáépítésében.

Ugyanakkor minél tovább húzódnak a harcok, az ukrán társadalom krémjét adó, nyelveket beszélő, fiatal értelmiségi réteg annál jobban berendezkedik új otthonában és annál kevésbé lesz kedve hazamenni. És ha ők nem, akkor ki fogja újjáépíteni azt a lassan porig rombolt országot?

A Fidesz-KDNP határozati javaslata megerősíti azt is, hogy a szankciók nem csillapították a háborút, ahogyan az az eredeti céljuk lett volna. És valóban: éppen ezekben a napokban egy éve, hogy az Európai Unió elfogadta a harmadik szankciós csomagot. Egy év távlatából különösen érdekes visszaolvasni, hogy abban néhány bankot kizártak a SWIFT rendszerből, zároltak bizonyos vagyonokat és megtiltották az orosz repülők berepülését az Uniós légtérbe.

Érdemes visszagondolni arra is, hogy mennyire keménynek számítottak akkor ezek a szankciók és hogy mennyire semmit sem értek. Aztán a szankciós politika elkezdett drogként viselkedni.

Egyre nagyobb adagra volt szükség belőle ahhoz, hogy a fogyasztó érezze a hatást. Így gondolkodott Brüsszel is. Egyre tovább ment, hátha Moszkva végre érzi a negatív következményeket. Folyamatosan tabuk dőltek meg például az energiára kivetett szankciókkal. Sőt, a brüsszeli elit odáig ment, hogy már az sem számított, ha neki fáj. Az orosz medve ugyanakkor még mindig nem akart, nem akar térdre rogyni. Miközben Európa sok országát a szokatlanul enyhe tél mentette meg attól, hogy komolyabb energiaügyi korlátozásokat kelljen bevezetni.
A nyilatkozat foglalkozik a kárpátaljai magyarok helyzetével is, ami különösen speciálissá teszi Magyarország háborúhoz való viszonyát. A 150 ezres magyar kisebbség és annak jogai ugyanis elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a magyar vezetés számára. A helyzet fura fintora, hogy éppen a megtámadott ország vezetői azok, akiktől nem sok jót kapott a magyar kisebbség.

Sőt, a kényszersorozások miatt egyre több magyar a harctéren adja a vérét Ukrajnáért.

Ezért pedig nem hálát, nem köszönetet, hanem csak további vegzálást kap az ottani közösség a kijevi hatalomtól. És mindenki megérti, hogy egy háborús helyzetben nem ez kell, hogy a vita tárgya legyen, szó nélkül ugyanakkor semmiképpen sem lehet elmenni emellett.
A Fidesz-KDNP politikai határozatának egyik célja az, hogy védelmet nyújtson a nyomásgyakorlási kísérletekkel szemben. Amelyek egyre szaporodnak és ez nem is csoda.

A háborúpárti héjáknak ugyanis nem tetszik, hogy van alternatíva. Hogy van egy ország, amely elég bátor ahhoz, hogy kimondja, ami a valódi érdeke és amit polgárainak többsége szeretne.

Így ugyanis ehhez az országhoz már lehet alkalmazkodni, ha máshol is elege lesz az embereknek a vérontásból és a szankciókból. És ne legyenek kétségeink: ahogyan egyre kilátástalanabbak lesznek a harcok, Brüsszelből és Washingtonból úgy fogják fokozni a nyomást. Erre pedig fel kell készülnünk, mert szövetségeseink eszköztárát már ismerjük és tudjuk, hogy sok mindenre képesek.

A határozat, illetve az ahhoz való hozzáállás ugyanakkor még egy dolgot pontosan megmutat majd.

Színvallásra készteti a baloldalt. Azt a baloldalt, amely egyszer, a választások előtt már letette a voksát a háború mellett.

Azóta láttuk, hogy a társadalom többsége elutasítja nemcsak az álláspontjukat, hanem őket magukat is. A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 52%-on áll, miközben a legerősebb ellenzéki párt, a DK 12%-on. A különbség égbekiáltó, ahogyan az álláspontok között is az. A békepárti határozat ugyanakkor egy jó lehetőség lesz arra, hogy a baloldal felülvizsgálja az álláspontját. A pontok között semmi olyan nincs, amivel ne lehetne egyetérteni. A háború kérdésében ráadásul a nemzeti egység, a társadalmi egyetértési pont is megszületett. A döntés a baloldal kezében van, hogy csatlakozik ehhez, vagy a dollárokért cserébe ismét kívül marad.

A címlapképen ukrán katona és kutyája látható Donyeck megyében 2022. április 18-án. Forrás: MTI/EPA