Azonnali szesztilalom vette kezdetét ebben az országban
Az iraki hatóságok azonnali hatállyal betiltották az alkoholtartalmú italok Irakba való behozatalát, gyártását és értékesítését – tájékoztat a Migrációkutató Intézet.
A törvény szerint, aki megszegi a határozatot, 10 és 25 millió dinár (6 855 és 17 000 amerikai dollár) közötti bírságot köteles fizetni. A törvény végrehajtása az Iraki Közlöny február 20-i megjelenésétől számítva kötelező érvényű.
A törvényjavaslatot egyértelműen az Irán által támogatott síita iszlamisták propagálták, és ezzel kapcsolatban több elmélet is napvilágot látott. Ezek közül az egyik legszélsőségesebb, hogy az alkohol tilalmának bevezetését követően már semmi sem állja útját a részben Iránból származó kábítószerek iraki terjesztésének. Mások viszont azt hangoztatják, hogy Irak nemrégiben beiktatott miniszterelnöke, Mohammed Sía asz-Szúdáni éppen ezzel a döntéssel akarja az iszlamisták kegyeit elnyerni.
Akármi is áll a háttérben, az ügy nem új keletű. Előzménye, hogy 2016-ban az iraki parlament megszavazta az alkoholtartalmú italok gyártását tiltó törvényt, ami széles körű vitát váltott ki, de egyes politikai pártok vonakodása miatt akkor még nem került végrehajtásra.
A mostani döntés viszont az iraki nem muszlim közösségeket sújtja leginkább, miközben az iszlám vallási pártok örömmel fogadták azt.
Nemcsak Irakban, hanem más, muszlim többségű arab országokban is vannak alkoholkorlátozó törvények, de csak néhányban, köztük Szaúd-Arábiában és Kuvaitban érvényesítenek teljes tilalmat, mely országok lakói gyakran éppen Irakba járnak át a náluk tiltott termék megvásárlása céljából.
Ami a múltat illeti, Szaddám Huszein elnöksége alatt (1979–2003) a muszlimoknak tilos volt alkoholos italokat árusítani, de a nem muszlimok ezt egy speciális engedéllyel megtehették. Éppen emiatt az iraki italboltokat keresztények, vagy a jazidi közösséghez tartozók birtokolták és birtokolják a mai napig. Fontos tudni, hogy ezen közösségek a társadalom perifériáján helyezkednek el és gyakran hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon.
Az alkohol árusítása az egyik olyan üzletág, amely lehetővé teszi számukra, hogy tisztességes megélhetést biztosítsanak családjaiknak.
Az alkohol árusítása egyfajta piaci vákuumot tölt ki, amelyet a mindenkori iraki kormány nem tud vagy nem is akar betölteni.
Emellett az alkohol árusítása az egyik olyan tevékenység, amely lehetővé teszi a keresztény és jazidi közösségeknek, hogy a saját hagyományaiknak és kultúrájuknak megfelelően éljenek. Az alkoholfogyasztás különböző alkalmakkor, például esküvőkön és ünnepeken, gyakran hozzájárul a közösség összetartásához és az emberek összekovácsolásához. Az alkohol árusítása lehetőséget nyújt számukra, hogy megmutassák:
ők is fontos részei az iraki társadalomnak, és nem csak az iszlám vallási hagyományok szerint élő embereknek van helye az országban.
A döntés értelmében az iraki keresztények és jazidik elveszítik az alkohol árusításának jogát, ami jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, ugyanis ez volt az egyik legfőbb kereseti forrás számukra. Az ilyen típusú intézkedések hozzájárulnak ezen kisebbségi közösségek elvándorlásához, ami miatt végérvényesen megváltozhat a sokszínű közel-keleti ország társadalmi architektúrája.
Forrás: Migrációkutató Intézet.
A címlapkép forrása: Pixabay.com
