A kárpátaljai magyarok aránya valószínűleg negatív irányba fog változni, de nem azért, mert történik egy lakosságcsere – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa.
Az ENSZ adatai szerint mintegy nyolcmillióan hagyták el Ukrajnát az orosz–ukrán háború egy éve alatt, ami súlyos népességveszteséget jelent a 2021-ben még közel 44 milliósra becsült kelet-európai ország történetében, és a külföldre költözött lakosokon túl közel hatmillióan váltak belső menekültekké azok közül, akiket az ország keleti részében dúló heves harcok és bombázások a leginkább érintenek.
Azt mondtuk a háború elején, hogy a magyarlakta településeken valószínűleg változni fognak a nemzetiségi arányok, a távozó magyarok helyére betelepülnek az ukránok, azonban ez most nem látszik beigazolódni
– magyarázta Kovály Katalin. Elmondta, a menekültek inkább a városokban keresnek maguknak új lakóhelyet, mint például Munkácson, Beregszászon vagy Ungváron. A magyar lakosság viszont főként falvakban él Kárpátalján. Kifejtette, nem látni azt, hogy jelenleg tömegesen érkeznének a belső-ukrajnaiak, sem azt, hogy a magyarlakta térségekben ott is maradnának. Hozzátette: a legtöbben távoztak Kárpátaljáról, azok, akik maradtak, azoknak már nincs hová visszamenniük. Mindez torzuló demográfiai folyamatokat idéz majd elő, negatívan befolyásolva a reprodukciós rátát is – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a háború kitörése óta sok család iskoláskorú gyerekei, főként a fiúk magyarországi oktatási intézményben tanulnak tovább, hiszen a háború elhúzódásával, a katonaköteles kort elérve, ők is kaphatnak katonai behívót.
hirdetésAzt nem tudni, hány magyar menekült el Kárpátaljáról külföldre; több tízezren lehetnek. Azt sem tudni, hogy a távozók közül hányan tértek vagy térnek majd vissza. A kutató úgy látja, a háború kitörését követő időszak mellett a családok körében a szeptember elseje volt még vízválasztó abban a kérdésben, hogy elhagyják-e az országot, vagy a már külföldön tartózkodók visszatérjenek-e, hiszen muszáj volt eldönteniük, hol kezdje meg a gyerek a tanévet. Elmondta: tavaly ősszel a beregszászi kistérségben, ahol a magyarok jelentős száma él, nem volt drasztikus csökkenés a beiskolázási adatokban: az iskolás korúak aránya nyolc százalékkal, az óvodások aránya pedig 11 százalékkal volt kevesebb 2021 szeptemberéhez képest.
A cikket teljes terjedelmében a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
Forrás: Magyar Nemzet
A címlapképen Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-román határ romániai oldalán Siretben 2022. február 26-án.
MTI/EPA/Robert Ghement
