A kiberbűnözés egy része a gyermekek ellen irányul
Tudatosítani kell a szülőkben, hogy ha nem képzik magukat, akkor kontrollálni sem tudják a gyermekek cselekedeteit a világhálón. Ez pedig mára több, mint kockázatos – Kiss Tamással, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetőjével beszélgettünk.
– Melyek azok a problémák, amelyekkel a mai szülőknek szembesülniük kell az online térben?
– A legfontosabb először azt belátni, hogy a problémák onnan erednek, hogy a szülők korosztálya nem úgy és nem azokat az eszközöket használja, mint a gyermekeik. Ebből kifolyólag egyrészt meg kell értenie a fiatalok virtuális világát, másrészt meg kell ismernie azokat a kockázatokat, amelyek az online térben érhetik a gyermekeiket.
Azaz tudatosítani kell a szülőkben, hogy ha nem képzik magukat, akkor kontrollálni sem tudják gyermekeik cselekedeteit a világhálón.
Ez pedig mára több, mint kockázatos.
– Miért nőttek meg ennyire a veszélyek?
– A világjárvány alatt a kiberbűnözés azonnal reagált arra, hogy az emberek több időt töltenek a virtuális terekben. Ennek veszélyeire pedig fel kell készíteni minden korosztályt. Gyermekeink azok, akik életük egy jelentős részét az interneten, a közösségi média csatornáin töltik.
Ez az ő fő kommunikációs terük.
A kortárs csoportok egymás között gyakorta még akkor is telefonon csevegnek, ha karnyújtásnyira vannak egymástól. Ezzel egy időben odahaza, a családban pedig kommunikációs zárlatok sora alakulhat ki. 
– Mit tehetünk ez ellen?
– A szülők beszélgessenek sokkal többet gyermekeikkel, ismerjék meg, hogy a digitális terekben mit használnak, kikkel kommunikálnak. Ha nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen platformot is használnak, hogy hol kommunikálnak, akkor máris óriási hátrányban vannak.
Így azt sem tudják, hogy pontosan milyen kockázatnak vannak kitéve.
Tudatosítani kell azt is, hogy veszélyes, amikor egy gyermek elkezd idegenekkel chatelni, vagy képeket megosztani magáról. A megküldött információkkal ugyanis könnyen visszaélhetnek.
– Az információmegosztás számos szempontból lehet káros.
– Pontosan, a fiatalok gyakran nem igazán vannak a tudatában annak, hogy mi az, amit meg lehet osztani másokkal és mi az, amit nem. A magukról vagy az osztálytársakról készített képek kellemetlen helyzetbe hozhatnak akár egész családokat is.
A világhálóra egyszer feltöltött adatok örökké fennmaradnak, ennek kárát pedig sokan elszenvedhetik.
Csak egy hétköznapi példát mondanék az információmegosztás káros voltáról: a közösségi média felületein a gyermekünk kiposztolja, hogy nyaralni ment a család, hazaérkezésünkkor pedig egy feltört otthont találunk. Egyetlen egy felelőtlen poszt képes károkat, vagy károk sorozatát elindítani.
– Akkor nagy a szülő felelőssége.
– Igen. Az online terekben társaságot kereső fiatal a való világban gyakorta magányos és társtalan. Ezt a szülőnek, pedagógusnak fel kell ismernie, és támogatást kell nyújtania.
– Kihez lehet fordulni segítségért, ha többet szeretnénk tudni az online világ kihívásairól?
– A Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is egyaránt számos előadást, ismertetőt tart, kampányt folytat, amely a fiataloknak, a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt hasznos lehet. Az év minden napján. A digitális biztonság ugyanis közös ügy – közös felelősség.
Tóth Gábor
Címlapkép Pixabay.com
