A magyarok többsége szerint rossz döntés, hogy a Nyugat fegyvereket szállít Ukrajnának
A Real-PR 93. friss felmérése szerint a magyar lakosság nagy többsége (69 százalék) szerint rossz döntés a nyugati országok részéről, hogy fegyverekkel látják el Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. A Magyarország részéről Ukrajnának nyújtott segítséget a magyarok abszolút többsége (55 százalék) elegendőnek, egyötödük (22 százalék) még túl soknak is tartja. A baloldali szavazók 44 százaléka is rossz ötletnek gondolja a nyugati országok Ukrajnába történő fegyverszállítását, 56 százalékuk szerint pedig már elegendő, vagy túl sok segítséget nyújt Magyarország.
A nyugati országok már több mint 30 milliárd eurónyi katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának a háború kitörése óta. Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja az, hogy Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia a háborúból, ezért a fegyverszállításokban sem kíván részt venni.
Ez a döntés nagy, a Fidesz támogatottságát is jelentősen meghaladó társadalmi egyetértéssel bír: a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) vélekedik úgy, hogy rossz döntés a nyugati országok részéről Ukrajna fegyverrel való ellátása. Csak alig egyötödnyien (19 százalék) támogatják a nyugati fegyverszállításokat, 12 százalék pedig nem tud, vagy nem akar véleményt formálni a kérdésben. Ha csak a határozott állásponttal rendelkezőket tekintjük, már 78 százalék a fegyverszállítások elutasítottsága. Természetesnek mondható, hogy a téma megítélése szoros összefüggést mutat a pártpreferenciákkal: a kormánypárti szavazók szinte teljesen egységesek, tízből kilenc (91 százalék) Fidesz-szavazó utasítja el az Ukrajnába történő nyugati fegyverszállítást, a baloldaliak pedig végletesen megosztottak, 44 százalékuk szerint rossz döntés a Nyugat részéről, hogy ellátja fegyverrel Ukrajnát, 42 százalék támogatja azt. Mindezek alapján komoly politikai kockázat a balliberális politikai oldal számára a fegyverszállítások feltétel nélküli támogatása. Vidéken határozottan nagyobb (73 százalék) a fegyverszállításokkal kapcsolatos ellenvélemény, mint Budapesten, bár az fontos megállapítás, hogy még a fővárosban is ez az álláspont alkot relatív többséget 50 százalékkal (csak 34 százalék ért egyet a nyugati országok döntésével). 
Magyarország jelentős pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának: többek között ellátja a háború elől menekülőket, iskolákat és óvodákat újít fel, részt vesz Ukrajna 18 milliárd eurós pénzügyi segélyezésében, valamint közreműködik az ukrán gabona exportjában is.
A kutatás azt támasztja alá, hogy a magyar lakosság abszolút többsége (55 százalék) elegendőnek véli hazánk Ukrajnának nyújtott segítségét, bár egyáltalán nem jelentéktelen azok 22 százalékos aránya sem, akik szerint már túl sok segítséget adunk, ennél 7 százalékponttal kevesebben vannak, akik szívük szerint növelnék a segítségnyújtás mértékét. Ebben a kérdésben is megmutatkoznak a pártpreferenciák szerinti véleménykülönbségek: a kormánypárti szavazók kétharmada (68 százalék) tartja megfelelőnek hazánk Ukrajnának nyújtott segítségét, és egyúttal ebben a szavazói csoportban nagyobb (28 százalék) a magyar segítségnyújtást már eltúlzottnak tartók száma is, utóbbi a baloldaliak körében csak 13 százalék, és 43 százalék véli elegendőnek hazánk segítségnyújtását. Alapvető eltérés a két fő szavazói csoport között, hogy míg a baloldaliak harmada (34 százalék) szerint túl kevés segítséget nyújt hazánk Ukrajnának, addig a kormánypártiak között alig vannak ilyen állásponton (1 százalék). Érdekesnek mondható, hogy bár a fővárosban és vidéken is 54-55 százalék szerint megfelelő Magyarország segítségnyújtásának mértéke, de az ettől eltérő két válaszkategóriában egymással ellentétes adatok mutatkoztak, a budapestiek negyede (26 százalék) szerint a szükségesnél kevesebb, a vidéki lakosság negyede (25 százalék) szerint viszont már túl sok segítséget nyújt hazánk Ukrajnának.
Forrás: Real-PR 93
A címlapképen ukrán katonák láthatók egy orosz harci helikopter roncsánál az ukrán belügyminisztérium által rendezett sajtóbejáráson a kijevi Hosztomeli repülőtéren 2022. május 5-én. Forrás: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk
