Újabb szankciók veszélyeztetik az európai energia- és üzemanyagellátás biztonságát, Magyarország kiharcolta a mentességet
A mai napon lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát – közölte a magyar Energiaügyi Minisztérium szombaton.
A minisztérium közleménye szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.
A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják
– olvasható a tárca közleményében. Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.
Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.
A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek.
Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították.
A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat. Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését.
A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra
– olvasható a minisztérium közleményében.
(MTI)
A címlapképen Autós emeli le a töltõpisztolyt a Mol gyáli töltõállomásán 2020. január 1-jén.
MTI/Koszticsák Szilárd
