Az idén augusztusban Lisszabonba várják a világ katolikus fiatalságát az Ifjúsági Világnapra. Tavaly Rómában rendezték meg a Családok Világtalálkozóját, illetve emlékezetünkben még elevenen élhet a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A Katolikus Egyház három legnagyobb nemzetközi rendezvényéről van szó, amik három-négyéves időközönként több százezres, olykor milliós részvétel mellett kézzelfoghatóvá teszik az Egyház egyetemességét, s alkalmat adnak a lelki megújulásra.

Ifjúsági Világnap

Amikor Jézus Krisztus halálának és feltámadásának 1950. évfordulóját ünnepelte a Katolikus Egyház, 1984 Virágvasárnapján zajlott a „nulladik” ifjúsági világnap, mikoris a Lateráni bazilika előtt celebrált misét követően 300.000 fiatal vonult körmenetben a Szent Péter térre, ahol II. János Pál pápa és Kalkuttai Teréz anya fogadta őket. Az esemény sikerén felbuzdulva a következő évben, melyet az ENSZ az Ifjúság Nemzetközi Évének kiáltott ki, a szent pápa megalapította az Ifjúsági Világnapot, amit minden év Virágvasárnapján rendelt ünnepelni (2021-től Ferenc pápa áthelyezte Krisztus Király Vasárnapjára). A következőkben kialakult rend szerint mindig más-más ország jelentős városában szervezték meg a világnap találkozóját és hamarosan átálltak a kétévenkénti, majd háromévenkénti ritmusra, praktikus okokból elszakadva a virágvasárnapi dátumtól. A nemzetközi világtalálkozók közötti években helyi szinten tartják meg az Ifjúsági Világnapot. Vatikáni felelőse a Világiak Pápai Tanácsa ifjúsági részlege, illetve 2016 óta, a Római Kúria átszervezése nyomán a Világiak, Családok és Életvédelem Dikasztériumához, ami minden esetben együttműködik egy helyi szervezőcsapattal.

A kialakult rend szerint maga a világnap egy szombat esti virrasztásból és – a helyszínen, a szabadban eltöltött éjszaka után – a pápai miséből áll. Ám a találkozó valójában már kedden elkezdődik egy nyitó misével, amit nyelvi csoportok szerint szervezett katekézisek (tulajdonképp lelkigyakorlat) és különböző szertartások követnek. Azt megelőzően pedig a környező egyházmegyék látják vendégül a külföldi fiatalokat, mégpedig plébániákon, egyházi intézményekben, de leginkább családoknál, s így lehetőség nyílik egymás jobb megismerésére, barátságok kialakítására.

hirdetés

II. János Pál a fiatalok között volt a leginkább formájában, s úgy mondta, hogy valójában nem is ő hívta össze a fiatalokat, hanem azok vitték magukkal a pápát a világ egyik végétől a másikig. S valóban, az elmúlt közel negyven év során mind az öt kontinens helyet adott az Ifjúsági Világnapnak (angolul World Youth Day, olaszul Giornata Mondiale della Gioventù).

Említésre méltó az 1989-es Santiago de Compostela-i világtalálkozó, mert attól fogva bővült többnaposra a rendezvény. Ráadásul az az esemény nagyban hozzájárult a compostelai El Camino újrafelfedezéséhez. 1991-ben rendezték első ízben a leomlott Vasfüggöny túloldalán, a lengyelországi Wroclawban a találkozót (a régió azóta is csak egyszer adott otthont neki: 2016-ban Krakkóban). II. János Pál maga is onnan érkezett Magyarországra, az első pápalátogatásra. Legtöbbször valamelyik európai nagyváros adott otthont a rendre többszázezres, sőt milliós tömeget megmozgató találkozónak, de három alkalommal volt Latin-Amerikában (Buenos Aires1987, Rio de Janeiro 2013, Panama 2019), egyszer Ausztráliában (Sydney 2008), kétszer Észak-Amerikában (Denver 1993, Toronto 2002), egyszer pedig Délkelet-Ázsiában is (Manila 1995).

II. János Pál mindannyiszor személyesen jelen kívánt lenni az Ifjúsági Világnapon és ezt XVI. Benedek is kötelességének érezte. Olyannyira, hogy mint az titkára, Georg Gänswein nemrég megjelent visszaemlékezéseiből is kiderül, közvetve ez is szerepet játszott lemondásában. Amikor ugyanis orvosai eltanácsolták az újabb interkontinentális utazástól, már tervbe volt véve a riói világtalálkozó, s úgy gondolta, nem lehet, hogy azon ne vegyen részt pápa… Ferenc pápa maga is ott volt eddig mindegyiken. A XXXVIII. Ifjúsági Világnapnak 2023. augusztus 1-6. között a portugál főváros, Lisszabon ad otthont (https://www.lisboa2023.org/).

Családok Világtalálkozója

Amikor 1994-ben az ENSZ a Család Nemzetközi Évét tartotta, Szent II. János Pál megint „rászervezett” és a Katolikus Egyházban is meghirdette a Családok Évét, megtartva az első világtalálkozót is Rómában, 1994 októberében. A prófétai lelkületű pápa ezzel is fel kívánta mutatni a keresztény családeszményt, mellyel szemben már akkor megkezdődött a napjainkban is tapasztalható ideológiai támadás. Eredetileg a Családok Pápai Tanácsa (a Szentszék családügyi minisztériuma) szervezte, majd 2016 óta ez is a Világiak, Családok és Életvédelem Dikasztériumához tartozik. A háromévente más-más országban megrendezett Családok Világtalálkozója (Incontro Mondiale delle Famiglie, World Meeting of Families) egy teológiai-lelkipásztori kongresszussal kezdődik, majd a szombati virrasztással és a másnapi pápai misével éri el csúcspontját. Az eddigi 10 világtalálkozó közül csupán két alkalommal fordult elő, hogy a pápa nem személyesen, hanem élő video-közvetítés révén kapcsolódott be: Manilában (2003) és Mexikóvárosban (2009). A legutóbbi világtalálkozót 2022-ben Rómában tartotta Ferenc pápa, mégpedig egy megújult modell szerint, aminek részeként a kisebb létszámú központi világtalálkozót világszerte vele egyidőben zajló családtalálkozók kísérték a helyi egyházakban. Legközelebb a 2025-ös Szentévben kerül sor a családok világtalálkozójára, s akárcsak a 2000. évi Nagy Jubileum idején történt, ezt is Rómában tartják meg, míg a rákövetkező, 2028-ban esedékes találkozó helyszínét még nem hirdették ki.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) lényegében a katolikusok általános világtalálkozója, amit a római pápa hív össze négyévente, mindig egy másik városba. Alulról jövő kezdeményezésként indult, mintegy 140 éve, amit a Szentszék egy idő után saját felügyelete alá vont, de nem alakult ki annak szokása, hogy a pápa személyesen részt vegyen rajta. Az eddigi 52 kongresszus közül összesen kilenc zajlott pápai részvétellel, s közülük három azért, mert Rómában rendezték. Ezért is volt nagy jelentősége, hogy a 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett NEK2020-on Ferenc pápa személyesen kívánt jelen lenni.

Az eucharisztikus kongresszus a XIX. század végi Franciaországban azért jött létre, hogy megerősítse a katolikusok hitét és elkötelezettségét, az Eucharisztiát (Oltáriszentséget, illetve a szentmisét) állítva a középpontba. Cél volt továbbá a mindinkább szekuláris, és sokszor egyházellenes társadalmi kontextusban felmutatni a katolikus jelenlétet, mind a hívők, mind az állam felé. Műfaját tekintve a NEK egyrészt valóban kongresszus jellegű, tehát nagyrészt a hittel, illetve annak aktuális megélésével kapcsolatos kérdésekről szóló előadásokból áll. Másrészt magának az Eucharisztiának az ünnepléséről van szó, főként szentmise és más ájtatosságok keretében, melyek közül hagyományosan kiemelkedik a körmenet. Az utóbbi évtizedekben a csúcspontot a Statio Orbisnak nevezett zárómise jelenti, az Eucharisztia tiszteletére a világ minden tájáról összegyűlt hívek ünnepélyes „állomása”.

A NEK szervezését kezdetben egy püspökökből és világiakból alakult állandó bizottság látta el, amit a II. Világháború után a Szentszék integrált a saját hivatali apparátusába, így annak fő felelősévé a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága vált, melynek elvileg minden országban vannak helyi képviselői. A Pápai Bizottság készítette elő a soron következő kongresszus helyszínének kiválasztását, amiről a pápa dönt, csakúgy mint a kongresszus témájáról. Ferenc pápa 2022-es reformja megszüntette a pápai bizottságot, s a NEK szervezését az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztériumra bízta.

A XX. század első éveiben alakult ki a gyakorlat, miszerint a pápa oldalkövete, legátusa révén képviselteti magát a rendezvényen. A legátus a legmagasabb rangú pápai követnek minősül, mindenesetben bíborosról van szó, aki rendszerint magas beosztást tölt be a Római Kúriában. Amikor a pápák még nem gyakran utaztak külföldre, a pápai legátusokat hagyományosan államfőnek kijáró tisztelettel fogadták, mint a pápa egyfajta alter ego-ját. A pápa manapság is jobbára legátust küld maga helyett a NEK elnöklésére, illetve üzenetet intéz a résztvevőkhöz. Akkor is legátus elnökli a NEK-et, ha annak egy részén – általában a végén – a Szentatya személyesen is megjelenik. A budapesti NEK volt az első, hogy nem lett külön pápai legátus kijelölve, hanem a házigazda, Erdő Péter bíboros elnökölte azt. A következő, 53. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2024-ben Ecuador fővárosában, Quitóban fogják megrendezni.

Fotó: Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson Budapesten 2021. szeptember 12-én. Forrás: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu