Eltűnt épületek nyomában (72.) – A Széchenyi-palota egykori istállóépülete
A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Cikksorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.
Gróf Széchenyi Béla – édesapjához Gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlóan – igen közel állt a lovakhoz és a nagycenki családi birtokon is jelentős mén állományt tartott fent. A lovak iránti szeretete vezérelhette, amikor – az elveszett budai palotasor épületei közül egyedüliként – a Lánchíd utca 8-10. alatti palotájával szemközt istállót építtetett. Különleges ipartörténeti jelentősége van a teleknek, amelyre az istálló épületét emelték. Még Luxemburgi Zsigmond megrendelésére pontosan itt építették fel a Királyi Palota vízellátásáért felelős középkori szivattyút, Hartmann Steinpeck nürnbergi csőkovács vezetésével. Mátyás király idejében a Palotában és reneszánsz kertjeiben számtalan kút épült, ezért a király a szivattyút egy bizonyos Chimenti Camicia firenzei építésszel 1482 körül kibővíttette. A vízkiemelő berendezés valószínűleg egészen a török hódoltságig működött.
A következő írásos emlék a telekről 1867-ből való, amikor Konetsny István egy emeletes házat építtetett az egykori szivattyú romjaira. Ebben a házban lakott kisigmándi dr. Hamary Dániel, a tatai 64. zászlóalj törzsorvosa, aki jelen volt a Nemzeti Múzeumnál a 12 pont kihirdetésénél és Táncsics Mihály kiszabadításánál is. Édesapjával és két testvérével részt vett a schwechati csatában, és az ő közreműködésével alakult meg a budai evangélikus egyház. Érdekesség, hogy a budai evangélikusok első templomát a Dísz-téri Honvéd Főparancsnokság építése miatt bontották le. A második, ma is látható Bécsi kapu-téri templomot az a Kallina Mór tervezte, aki a Honvédelmi Minisztériumot és a Honvéd Főparancsnokságot is jegyezte. 
Konetsny István házát 1871-ban vásárolta meg Széchenyi Béla és Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban istállóvá alakíttatta át. Az eklektikus egyemeletes épület U alaprajzú volt, az udvarból nyíltak a lovak istállói és a lovaskocsik garázsa. Az emeleten a szemközti Széchenyi-palota, a kocsisok és lovászok szállásai kaptak helyet. A belső udvar U alakú emeleti folyosóját, Ybl Miklós más épületeihez hasonlóan, kovácsoltvas oszlopok tartották. Az épület már az elkészülésekor is kitűnt alacsony párkánymagasságával, amely megtörte a nagyvárosiassá váló Lánchíd utca látképét. A Lánchíd utcai földszinti homlokzatának kör alakú ablakai élesen elütöttek a környező épületek földszinti ablaktengelyeitől, utalva az épület egyedi hasznosítására. 
Széchenyi Béla gróf halála után a család eladta a Széchenyi-palotát, az istállóépületet hitbizomány címén 1924-ben átadták a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesületének. Az épület szinte sérülésmentesen vészelte át a II. világháborút, mivel a Lánchíd utca Dunai oldalán sorakozó paloták felfogták a szovjet tüzérség lövedékeit. Így történhetett, hogy az értékes dunai paloták sérültek meg igazán az ostromban (majd ezek mindegyikét le is bontották), míg a Lánchíd utca belső oldalán sorakozó, kevésbé értékes épületek a mai napig állnak. 
A háborút követően a mentőállomás egészen 1980-ig működött a falak között, majd az üresen álló, kritikus állapotú eklektikus épületet 2004-ben lebontották. Helyére Sugár Péter és ifjabb Benczúr László építész tervei alapján design-szálloda épült, amelynek 150 darabos üveglamellával díszített homlokzata a Duna hullámzását tükrözi vissza. Sajnos a koronavírus és az energiaválság miatt ma már a szálloda sem működik.
(A sorozat folytatódik)
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: Fortepan
