XVI. Benedek és Magyarország
Pápaként nem járt ugyan nálunk a most elhunyt XVI. Benedek, de rövid uralkodása idején nem hiányoztak figyelmének jelei hazánk iránt.
XVI. Benedek pápaságának éveiben sajnos nem került sor magyarországi pápalátogatásra, ám több alkalommal képviseltette magát valamely kiemelt magyarországi eseményen. 2005-ben a máriapócsi kegykép harmadik könnyezésének centenáriumi ünnepségére Erdő Péter bíborost küldte maga helyett. Az 1956-os forradalom 50. évfordulós megemlékezéseire Angelo Sodanót, a Bíborosi Kollégium dékánját küldte legátusként Budapestre, és külön ünnepi üzenetben fogalmazta meg jókívánságát, hogy: „Magyarország szabad jövőt építhessen, amely mentes bármely elnyomástól és ártalmas szellemi behatástól”. A Budapesti Városmisszióra 2007-ben Camillo Ruini bíboros érkezett pápai különmegbízottként, 2009-ben Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek pedig Pécsre, az egyházmegye millenniumára. Benedek pápa rendelte el Salkaházi Sára (2006), Meszlényi Zoltán püspök (2009), továbbá Bogdánffy Szilárd püspök (2010) és Scheffler János püspök (2011) boldoggá avatását.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2005. július 1-jén kereste fel XVI. Benedek pápát, Sólyom László 2006. november 6-án, Schmitt Pál pedig 2010. szeptember 10-én. Bajnai Gordont 2009 novemberében, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig 2010 decemberében fogadta a pápa.
2007 januárjában, újévi diplomáciai évértékelőjében XVI. Benedek az előző év fontos eseményei sorában megemlékezett az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról, mely „a múlt század drámai eseményeire emlékeztetett, s ami minden európait arra kell vezéreljen, hogy elnyomástól és ideológiai kötöttségektől mentes szabad jövőt, baráti és testvéri kötelékeket építsen, odafigyeljen és gondoskodjon a kicsinyekről és a szegényekről. Hasonlóképpen fontosnak nevezte „a múlt feszültségeinek megtisztítását, minden szinten a kiengesztelődésre törekedve, mert csakis az teszi lehetővé a jövő építését”.
Érdemes felidézni, amikor az új magyar szentszéki nagykövetet fogadván 2010. december 2-án Benedek pápa hazánk európai szerepére hívta fel a figyelmet: „Magyarország sajátos módon közvetítésre hivatott Kelet és Nyugat között. Már István király öröksége, a Szent Korona is – melyben a kereszt alatt összekapcsolódik a corona graeca és a corona latina, s mindkettőn szerepel Krisztus arcmása – azt mutatja, hogy Kelet és Nyugat arra volna hivatott, hogy egymást kölcsönösen támogassa és gazdagítsa, lelki és kulturális örökségéből, valamint élő hitének megvallásából kiindulva. Ezt tekinthetjük Magyarország vezérmotívumának is.”
Kapcsolatainkban kiemelkedő alkalom volt, hogy – azóta is példanélküli figyelmességként – Magyarország az EU soros elnökeként ünnepi hangversenyt adott Benedek pápa tiszteletére a vatikáni VI. Pál Csarnokban, 2011. május 27-én, amint részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök mellett a magyar kormány többtagja is. A programon Liszt Ferenc három darabja szerepelt, és Benedek pápa, aki maga nagy zenerajongó volt, beszédében mintegy spirituális műelemzést nyújtott az akkor megszólaltatott 13. zsoltárról: „a tenor, a kórus és a zenekar a teljes Istenre hagyatkozás himnuszát zengi, aki soha nem árul el, soha nem feledkezik meg, soha nem hagy minket magunkra. Liszt az Esztergomi mise kapcsán azt írta: ’Igazán elmondhatom, hogy misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam’. Úgy gondolom, ugyanezt elmondhatjuk erről a zsoltárról is: a nagy magyar zeneszerző inkább imádkozta, mint komponálta, vagyis előbb elimádkozta, aztán megkomponálta.”
E sorok írója személyesen is megtapasztalhatta XVI. Benedek figyelmét Magyarország és történelme iránt. 2018 februárjában abban a megtiszteltetésben részesített, hogy fogadott a Mater Ecclesiae monostorban. A rövid beszélgetés során érdeklődött, hogy Romániában, illetve Szlovákiában „a magyar kisebbségek kulturális jogai biztosítva vannak-e”. Majd felvetette: „Magyarország nagyon sokat szenvedett az első világháború után. Sokkal többet, mint mások. De miért kellett ennek így történnie?” Végül hozzátette: „De Magyarország egy nagy nemzet maradt és egy fontos ország ma is, bár most újra támadják, nemde?”
