Az Európai Bizottság tavasz óta az unió orosz energiaimportjának leépítését sürgeti. A brüsszeli tisztségviselők azzal érvelnek a szankciók kiterjesztése mellett, hogy az energiaszállítások korlátozásával Oroszország – Európának elviselhető költségek árán – rákényszeríthető a háború lezárására, és hogy a többségi társadalom egyetért ezekkel a törekvésekkel. Az európai polgárok szerint azonban az orosz olaj- és gázszállítások tiltásának több kára lesz, mint haszna Európában – derül ki a Századvég elemzéséből.
Bár az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően az európai politikai elit még egységesen ellenezte az orosz energiaszállítást érintő szankciókat, a tavaszi időszak végére számos tisztségviselő megváltoztatta korábbi véleményét. A fordulat egyik motorja az Európai Bizottság volt, ami – több uniós ország, köztük Magyarország kritikái ellenére – nyár elejére elfogadtatta a tagállamokkal a szilárd tüzelőanyagokra és a tengeri úton érkező olajszállítmányokra vonatkozó embargót, és azóta a gázszállítások korlátozásán dolgozik. Brüsszel legfontosabb érve az energiaembargó mellett, hogy az intézkedések elviselhető európai költségek árán rákényszerítik majd Oroszországot a háború mielőbbi lezárására, azaz a konfliktus végével járó hasznok meghaladják a szankciókkal járó károkat. Mivel a háború intenzitása lassan tíz hónapja egyre csak fokozódik, a szankciók haszna megkérdőjelezhetővé vált. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi konfliktus hatására az unió gazdasága válságba került, és ennek már jelenleg is rendkívüli társadalmi költségei vannak. A folyamatok hatásai az európai közvéleményben is markánsan megjelennek.
A Századvég által készített kutatás alapján az Európai Unió tagállamaiban a választ megjelölő felnőtt lakosság több mint kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz olaj és gáz tiltásával járó károk meghaladják az intézkedés hasznait Európában. Többség egyetért azzal, hogy több kárt okoz az orosz olaj- és gázszállítások tiltása, mint amennyi haszonnal jár Európának.
hirdetés
Forrás: Századvég
Az olaj- és gáztilalmat – Lengyelország kivételével – valamennyi tagállam felnőtt lakosságának nagyobb része inkább károsnak tartja, és az országok több mint felében az arány legalább 70 százalékos. Az elutasítottság Magyarországon – Németországgal holtversenyben – a tizedik legmagasabb, 72 százalék. Sokatmondó, hogy az Európai Bizottság érvelésével még a szélsőségesen szankciópárti, balti államokban élő polgárok többsége sem ért egyet. Lengyelország az egyetlen olyan tagállam, amelynek eredményei – az ország történelmi előzményei, földrajzi elhelyezkedése és az orosz energiaszállításoknak való alacsony kitettsége miatt – támogatják a brüsszeli érvet. Azonban a lengyel lakosság esetében is csak egy szűk, 52 százalékos többség nyilatkozott úgy, hogy az orosz olaj és gáz tiltásának hasznai meghaladják majd a költségeket.
Forrás: Századvég
Forrás: Századvég
A címlapkép forrása: unsplash.com
