Lassan, de biztosan fordul a kocka az ukrajnai háborút illetően. Azt továbbra sem vitatja senki, hogy az ukránok orosz agresszor ellen vívott hősies harcát támogatni kell. Kérdés, hogy milyen eszközökkel és milyen áron?
Több, mint 9 hónapja tart az orosz-ukrán háború és a tél közeledtével mintha megmerevedtek volna a frontok és nem csak a fizikai értelemben vettek. A harcok ugyanis óriási erőforrásokat emésztettek fel, elsősorban persze Ukrajnában, de a Kijevet támogató nyugati világban is. Elsősorban persze az Egyesült Államok az, amely a fegyvert és a pénzt is számolatlanul öntötte ebbe a háborúba, mára azonban úgy tűnik, hogy fordulni kezd a kocka. Washingtonnak egyre inkább befelé is kell figyelnie, hiszen odahaza is tornyosulnak a gazdasági viharfelhők, ebben a helyzetben pedig nehéz kiszámítani, hogy mikor fogy el a közvélemény türelme.
A tengerentúlról nézve pedig kézenfekvő, hogy Európa legyen az, aki jobban kiveszi a részét a konfliktus finanszírozásából.
Persze fegyvert az EU nem tud küldeni, csak a tagállamok, amelyek többsége sajnos a mai napig meg is teszi ezt, tovább húzva ezzel a háború lezárását. A szankciók, amelyeket Európa eszközül választott arra, hogy közelebb hozza a békét, kudarcot vallottak és ma már egyre több hang szerint komolyabb bajt okoznak az EU-nak, mint Moszkvának. Mi marad hát? A pénz. Amelyből Ukrajnának irdatlan mennyiségre van szüksége már csak ahhoz is, hogy fenn tudja tartani magát. Így hát az EU ebbe kell, hogy beszálljon, méghozzá nem is kicsit.
hirdetésJövőre Brüsszel 18 milliárd eurót, átszámítva kb. 7200 milliárd forintot tervez Kijev rendelkezésére bocsátani – hitelből.
Merthogy egy hét éves költségvetési ciklus kellős közepén vagyunk, így az EU-nak nem nagyon vannak szabadon mozgatható pénzeszközei. Megoldás lehetne az, amit Orbán Viktor is szorgalmaz, hogy a tagállamok adják össze az Ukrajnának szánt pénzt és hogy azt melyik tagország miből finanszírozza, az már legyen az ő gondja. Az EU ugyanakkor más utat választana, méghozzá a közös eladósodást, a közös hitelfelvételt. Hogy aztán azt közösen is kelljen visszafizetni, adósságspirálba taszítva ezzel nem csak egyes országokat, hanem magát az EU-t is.
Merthogy ingyen hitel nincs és egy kölcsön esetén sosem az jár jól, aki felveszi, hanem aki adja.
És itt ennek a kérdésnek is fel kell merülnie, hogy vajon ki lenne az, aki adná ezt a pénzt? És milyen áron? Ráadásul a pénzügyek mindig is a tagállamok saját hatáskörébe tartoztak. Egy újabb közös hitelfelvétel (merthogy egy már volt a helyreállítási alap elindulása előtt) még közelebb lökne minket a közös adópolitikához is, ami jelentősen rontaná például hazánk versenyképességét. Azt gondolom, hogy Ukrajnát másképp kell segíteni, ez ugyanis túl nagy ár. Ráadásul senkinek sem érdeke. Merthogy mi is lenne a közös érdek? Az együttműködés.
Együttműködés Oroszországgal és Ukrajnával is. Európának mindig akkor ment jól, amikor Oroszországból olcsó nyersanyaghoz jutott, Oroszország pedig technológiát kapott Európából. Ráadásul ennek a mindenki számára előnyös kereskedelemnek a nagy része Ukrajnán keresztül zajlott, így Kijev is jól járt. Minden szereplő erősödhetett és nem egymás kárára, hanem egymást segítve, kiegészítve. És ez az, ahová vissza kell térni a lehető leghamarabb. Minden más út csak zsákutca lehet minden fél számára. Szerencsére ezt egyre többen kezdik felismerni Európában is.
Közéjük tartozik Emmanuel Macron, aki máris szabadulna az Egyesült Államok halálos öleléséből mind az ipar, mind az energetika területén.
Mert legyünk őszinték: amíg Oroszország az együttműködésben volt érdekelt, az USA abban, hogy lenyomja Európát és alárendelt szereplővé tegye. Nem véletlen, hogy a francia elnök többször is komoly kirohanást intézett az amerikai politika ellen, ráadásul a minap úgy fogalmazott, hogy Putyinnak vannak olyan érvei, amelyeket figyelembe kell venni. És vannak jelek arra is, hogy Olaf Scholz német kancellár is visszatérhet a reálpolitika talajára, miután eltántorították onnan. Ez ugyanis az egyetlen esélye Európának. Ha nem kerülnek többségbe az Orbán Viktorhoz hasonló, reális alapon gondolkodó politikusok, akkor az EU szabadesése folytatódni fog.
A címlapkép forrása: Pixabay.com
