Eltűnt épületek nyomában (65.) – A tartalék istálló épülete

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Cikksorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A török korban a Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal között kialakult települést Jeni mahallenak, azaz Újnegyednek nevezték. Korabeli leírások szerint az egykori török település a Buzogány toronytól a Karakas pasa tornyáig nyúlt el és még dzsámija is volt. Jeni mahalle Buda visszafoglalásakor megsemmisült, a lakóházak helyére később növényeket telepítettek, ettől kezdve a területet Újvilág kertnek hívták, amely egészen a palota krisztinavárosi szárnyépülete megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett.

A rézkarc közepén a Királyi Istálló épülete látható 1890-ben. Az alatta lévő bokros hegyoldalban épület fel a tartalék istálló épülete. (Forrás: Skyscraperscity)

A krisztinavárosi szárnytól északra Hauszmann Alajos – a lovak le- és felvezetésére szolgáló lejtős utat, vagyis – rámpát tervezett a középkori falakra, amely a Királyi Istállót (Hunyadi udvar) és a Lovardát (Csikós udvar) kötötte össze a Palota úton keresztül a Vérmezővel, ahol hatalmas terület állt rendelkezésre a lovak futtatására.

A 10-es szám jelöli a tartalék istálló neoreneszánsz ikerépületét. (Forrás: Skysraperscity)

A Palota térről (Hunyadi udvar) induló rámpa – mielőtt elérte volna a Csikós udvar szintjét – éles kanyarral az ellenkező irányba fordult és haladt tovább. A kanyarban épült fel 1905-re a neoreneszánsz stílusú tartalék istálló, más néven új istálló épülete. A terveket valószínűleg Hauszmann Alajos készítette. Mivel a királyi udvartartásban még a századfordulón is jelentős volt a lovak hajtotta kocsik – hintók és fiakerek – száma, ezért Hauszman Alajos biztosra ment és az egy térszinttel feljebb lévő Királyi Istálló mellett egy jóval kisebb mérető istállót is tervezett.

A légi felvételen jól látható az istálló elhelyezkedése és az 1910-es években megépült északi toldaléképület is, amely közvetlenül a várfalhoz simult. (Forrás: Skyscraperscity)

Ernst Marischka 1955-ben bemutatott kultikus Sissi filmjéből tudjuk, hogy az udvarban a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. Ennek értelmében akik bejáratosak voltak a Királyi Palotába, azok közül sem mindenki találkozhatott a királyi családdal. Ezt a szigorú rendet a lovak és a hintók esetében is be kellett tartani, így minden bizonnyal a Királyi Istállóban a felsőbb udvartartás, a tartalék istállóban pedig az alsó udvartartás lovai kaptak helyet.

Érdekesség, hogy a tartalék istálló épülete az 1900-as évek elejétől a második világháborúig terjedő időszak térképeinek egyikén sem látható, amely felettébb különös. (Forrás: Skyscraperscity)

A hegyoldalban elhelyezkedő épület szimmetrikus volt. A két egyforma épületet nyugaton egy összekötő szárnnyal kapcsoltak össze. Az U alakú épületegyüttest később kibővítették észak felé egy toldaléképülettel, amely közvetlenül a várfalhoz simult. A rámpáról egy kocsi hajtón keresztül juthattak az udvarba, ahonnan az összekötőszárnyban lovaskocsik számára létesítettek beállót. Az udvarból északi irányba egy újabb áthajtón keresztül lehetett megközelíteni a később megépült és kifejezetten szállás célra kialakított toldaléképületet. Az épületegyüttes földszintjén voltak a lovak körletei, míg az emeleten és a manzárd szint helyiségeiben a lovak gondozói, illetve a kocsik személyzete kapott helyet. A szuterén szinten a lovak kiszolgálásához szükséges eszközök és táplálékok voltak.

A neoreneszánsz épület földszintjén a lovak, az emeleten és a manzárd tetőben a kiszolgálószemélyzet kapott helyet. (Forrás: Skyscraperscity)

A tartalék istálló épületei a király budai tartózkodása idején teltek meg élettel, más időszakokban az épületben csak a gondnok tartózkodott. A két világháború között a motorizáció következtében a lovak háttérbe szorultak. Az épületbe az állandó várgondnokság költözött be, a lovak egykori körleteiben a palotanegyed fenntartásához szükséges eszközök kerültek. Érdekesség, hogy a tartalék istálló épülete az 1900-as évek elejétől a második világháborúig terjedő időszak térképeinek egyikén sem látható, amely felettébb különös. Archív fényképekből is csak légi felvételek és panorámaképek maradtak az utókorra.

A tartalék istálló háborús sérülései. (Forrás: Skyscraperscity)

Buda II. világháborús ostromakor, az istálló, elhelyezkedéséből adódóan könnyű célponttá vált a Vérmező irányából támadó szovjetek számára. Bár az épület semmilyen katonai funkcióval nem bírt, mégis számos belövés érte, amely elpusztította a tetőzet egy részét. A legnagyobb sérülés a toldaléképületen keletkezett, de a korabeli fényképek tanúság szerint az ikerépület – sok környékbeli társához hasonlóan – menthető állapotban maradt meg. Mégis az elsők között bontották el.

Tájék pusztítás idején. A fénykép nem a II. világháború után, hanem az 1960-as évek végén készült. József főherceg palotája és a Főőrség épülete még áll, de a Királyi Istálló, a Lovarda és a tartalék istálló épülete már a múlté. (Forrás: Skyscraperscity)

Helyére semmit nem építettek, déli végébe újra felépítették az egykori kortinafalat egy középkori kapuzattal. Lebontásának egyedüli magyarázata az lehet, hogy nyugatról eltakarta a középkori várfalat, amelyet a szocializmus időszakában mindenáron meg akartak mutatni.  

(A sorozat folytatódik)

Fecske Gábor László

(A címlapkép forrása: www.egykor.hu)

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre