Latorcai Csaba: Élhető társadalmat és kiegyensúlyozott gazdasági életet csak kereszténydemokrata elvekre lehet építeni
A Kereszténydemokrata Néppárt legutóbbi országos elnökségi ülésén Latorcai Csabát választották meg a párt új ügyvezető főtitkárává. A területfejlesztési miniszterhelyettessel a párton belüli új feladatairól, a KDNP jelenéről és jövőjéről, kereszténydemokráciáról és az Európát érintő aktuális kérdésekről beszélgettünk.
– A Kereszténydemokrata Néppárt legutóbbi országos elnökségi ülésén a párt új ügyvezető főtitkárává választották. Milyen feladatokkal jár a kinevezése?
– A KDNP alapszabálya szerint az ügyvezető főtitkár felel a párt szervezéséért, a párt működéséért, ő a párt alkalmazottainak munkáltatója. Lényegében az ügyvezető főtitkár az, aki a pártéletet folyamatosan szervezi, például a kampányokban való részvételt és a különböző országos jellegű fórumokon, rendezvényeken való megjelenést. A tavaszi országgyűlési választásokat követően jelenleg az időközi önkormányzati választások kampányaira fókuszálunk, de mindemellett megkezdtük a felkészülést a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra.
– Ha lefele megyünk a pártstruktúrában, akkor a megyei, illetve a helyi szervezetek miként tudnak becsatlakozni ebbe a munkába, és milyen változások várhatóak?
– Mindenféleképpen dinamikusabbá kell tenni a KDNP működését. A pártélet legalapvetőbb szintje, ahol a legerősebbnek kell lennie a kereszténydemokratáknak, azok a helyi szervezetek.
A következő időszakban el kell érjük, hogy minél aktívabbá és minél láthatóbbá váljanak a helyi csoportjaink különböző helyi kezdeményezések felkarolásával, illetve a helyi közéletben a kereszténydemokrata értékrend felmutatásával, a szolidaritás megélésével, az elkötelezett tenni akarás kereszténydemokrata bemutatásával.
A legkisebb falutól a nagyvárosokon át a fővárosig, ha kimegyünk az utcára, számos olyan élethelyzettel találkozunk, ahol meg lehet és meg kell mutatni, hogy mit értünk kereszténydemokrata politizálás alatt.
– Miért fontos a kereszténydemokrata aktív jelenlét 2022-ben Magyarországon, Európában és a világban?
– Napjainkban a kereszténységet és ebből fakadóan a kereszténydemokrata értékeket már nemhogy relativizálják nyugaton, hanem egyenesen el akarják törölni. A keresztény értékek Amerikában és Nyugat-Európában egyértelműen háttérbe vannak szorítva. Ez azért is fájdalmas, mert az, hogy Európa a második világháborút követő romokból gyorsan fel tudott épülni, az kifejezetten a kereszténydemokrata elveknek és tetteknek volt köszönhető.
Az Európai Unió alapító atyái, Konrad Adenauer, Alcide de Gasperi, Robert Schuman mind kereszténydemokraták voltak. Ők bizonyítják, hogy élhető társadalmat és kiegyensúlyozott gazdasági életet csak kereszténydemokrata elvekre lehet építeni.
Ahányszor letért Európa a kereszténydemokrata útról, azonnal társadalmi és gazdasági válságok sorával kellett megküzdenie. Pontosan az a jelen Európájának az egyik legnagyobb tragédiája, hogy az Európai Uniót uraló liberális elit nemhogy letért a kereszténydemokrata útról, hanem kifejezetten nem is tűri meg a közéleti kereszténységet. A helyzet változásért kiált, de úgy tűnik, változás kizárólag Közép-Európából indulhat, mert az Európai Unió alapító atyáinak szellemisége mára szinte csak Közép-Európában lelhető fel, bár nagyon-nagyon reményteli az a jobboldali fordulat is, ami Olaszországban a választások során bekövetkezett.
– Pár évvel ezelőtt a KDNP-t mikro pártként emlegették, az idei választások után mégis a második legnagyobb frakcióval bír. Hova lehet még fejlődni?
– A KDNP továbbra is kizárólag a Fidesz-KDNP szövetség keretében látja az ország politikai jövőjét. Az áprilisi választások egyértelműen bebizonyították, hogy szövetségünk Magyarország történelme szempontjából is a legsikeresebb politikai szövetség. Soha ennyien még egy politikai szövetségre nem szavaztak, mint amennyien az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP-re. Ennek a szövetségnek az áll a középpontjában, hogy a kormányzás egészében, illetve valamennyi szakpolitikai területen, kiemelten megjelenjenek a kereszténydemokrata értékek, amelyekkel újra szőhetjük a magyar társadalom szövetét. Azt a szövetet, amit megpróbált szétroncsolni a kommunista diktatúra, azt a szövetet, amiben nagyon mély nyomokat hagyott a 2002-2010 közötti baloldali kormányzás, és aminek mintegy szimbólumává vált az Őszödi beszéd, illetve az azt követő 2006-os őszi események.
– Korábban azt nyilatkozta, a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön. Mit ért a legélhetőbb ország kifejezés alatt?
– A kormányok általában azt a célt szokták kitűzni, hogy az emberek éljenek jól. Mi azt mondjuk, hogy az emberek ne csak jól éljenek, hanem boldogan is. Ez azt jelenti, hogy legyen jó Magyarországon élni, az itt élő emberek legyenek elégedettek az életükkel, és legyenek boldogok a mindennapjaik. Ezt tűztük ki célul. Kormányunk egy egészséges lelkű, sikeres magyar nemzetben gondolkodik. Mi nem azt vállaljuk, és nem azt akarjuk, hogy Európa öt legtöbbet fogyasztó országa közé kerüljünk. Szerintünk ugyanis nem a fogyasztás fokozásától lesznek az emberek boldogok, hanem ha olyan gazdasági és társadalmi feltételeket, feltételrendszert biztosítunk, amiben mindenki megtalálja a maga számítását, mindenki a saját képességei kibontakoztatásán keresztül napról napra gyarapodni tud, és egészséges családi életet van lehetősége élni. Ez a mi célunk.
– Magyarország több kérdésben is egy egyéni utat mutat Európán belül. Más választ adott a migrációval kapcsolatban, az orosz-ukrán háborúhoz köthetően először fogalmazta meg, hogy a békéről kell tárgyalni, nem fegyvereket küldeni a frontra, mert csak békében tud folytatódni a gyarapodás. Az infláció és az elszálló energiaárak kompenzálására is úgy tűnik, hogy egy követendő példát mutat. Erről mi a véleménye? Miért nem látják nyugaton, hogy a szankciók nem működnek?
– Mindig nehéz pionírnak, elsőnek lenni. Ehhez persze helyzetfelismerés, bátorság, és gyors cselekvés kell. Mi magyarok, Európán belül úttörő munkát vállaltunk fel, új megközelítéssel viszonyulunk a gazdasági és a társadalmi kérdésekhez. Aki az élen jár, az sok esetben tapasztalhat meg nem értést, huhogást, még a bíráló megjegyzések, sőt a sipítozó kritikák sem ritkák, sőt kirekesztést, fejre koppintást is kaphat, de mikor kiderül, hogy mégiscsak neki volt igaza, mindjárt megváltozik a hozzáállás. De ki kell tartani addig, amíg az igazunkat fel- majd jobb esetben – el is ismerik! Hány olyan tudóst lehetne most felsorolni, akiknek az életében a felfedezésüket semmire tartották, és később kiderült, hogy mégiscsak milyen nagyszerű dolog, amit feltaláltak vagy elértek. Ők is mindvégig kitartottak az igazságuk mellett. Így van ez a kormányzásunk esetében is; egyáltalán nem tántorítanak el bennünket a támadások, mert meg vagyunk győződve az igazunkról. 
Ebben ráadásul megerősít minket számos olyan, az Európai Unió több intézményével folytatott korábbi vitánk is, amelyekkel kapcsolatban az idő utólag mindig minket igazolt. Mi több, azt látjuk, hogy az Európai Unió tagországai számos esetben szépen csöndben átveszik a mi megközelítéseinket, alkalmazott gyakorlatainkat. Például átvette és alkalmazza számos európai uniós tagállam az illegális migrációval kapcsolatos álláspontunkat, vagy éppen a koronavírus-világjárvány során tanúsított, a gazdaságot támogató- és a családokat segítő intézkedéseinket is.
Most is azt látjuk, hogy az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók tekintetében is úgy próbálják a káros hatásoktól mentesíteni egyes nyugat-európai országok a saját polgáraikat, hogy a magyarhoz rendkívül hasonló intézkedéseket vezetnek be.
Ilyen a rezsicsökkentés, amit egyre több európai uniós tagország kezd alkalmazni. Nyilvánvalóan ezeket az intézkedéseket az országok a saját gazdasági és társadalmi viszonyaikhoz alakítják, ahhoz illesztik, de alapvetően ötlet, illetve rendszerszinten a magyar megoldást, a magyar gyakorlatot veszik át.
– Területfejlesztési miniszterhelyettesként elmondta, hogy az uniós források elosztása specifikusabban fog megtörténni, kiemelten figyelik majd a lokális jellemzőket és igényeket, akár helyi szakemberek bevonásával. Mit lehet erről tudni?
– Operatív programjainkat az Európai Bizottsághoz benyújtottuk, a jóváhagyásukra várunk. Várjuk, hogy mihamarabb aláírható legyen a partnerségi megállapodás. Gyakorlatilag megszülettek az egyezségek az európai uniós támogatáspolitikánk prioritásairól.
Ami az ország területfejlesztési irányait illeti, az elkövetkező időszakban még fokozottabban kívánjuk azt elősegíteni, hogy az egyes térségek fejlődése az ott élők elképzeléseire épüljön, hiszen az ott élők tudják legjobban, hogy mire van szükségük versenyképességük növeléséhez, és ahhoz, – visszautalva a kormány 2030-as fő céljára – hogy jó legyen ott élni. A helyiek tudják leginkább, hogy mi jelent valódi versenyképességet egy járásnak, egy vármegyének vagy egy gazdaságfejlesztési zónának. Ennek érdekében még erőteljesebben össze kell hangolni a különböző szakpolitikai elképzeléseket, és a fejlesztéseket világos, valós fejlődést hozó horizontális célrendszer keretében kell megtervezni, illetve megvalósítani. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úrnak éppen az előbb említett horizontális célrendszer érvényesítése a feladata. Azaz a különböző fejlesztési támogatások megtervezése, és a tervezést követően pedig azok megvalósítása. Neki, és nekünk a munkatársainak azt kell folyamatosan garantálnunk, hogy a különböző fejlesztések egymásra tekintettel legyenek, mert csak ez hoz Magyarország járásai, vármegyéi és régiói számára lépésről lépésre egyre gyorsuló fejlődést.
– Kiemelte egy nyilatkozatában, hogy törekednünk kell az energiafüggetlenségre. Varga Mihály pedig többször beszélt már az önellátás fontosságáról, hogy minél nagyobb százalékban önellátók legyünk. Milyen források állnak rendelkezésre ezekre az intézkedésekre? Befolyásolják-e a megvalósításukat az uniós források megléte?
– Helyreállítási tervünk meghatározó nagy szeletét, kifejezetten az energiafüggetlenségre és a zöld energiára történő átállás keretében kívánjuk felhasználni. De az energiafüggetlenségünk legnagyobb biztosítéka Paks 2 megépítése volna. Szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire káros az ellenzék viselkedése ebben a kérdésben is. Ugyanis azzal, hogy éveken át minden eszközzel megpróbálták Paks 2 megépítését akadályozni, voltaképpen Magyarország energiafüggetlenségének megteremtése ellen foglaltak állást, mindezzel Magyarország energia kitettségét fokozva. A baloldali ellenzék sajnos ebben a kérdésben is a magyar érdekek ellen foglalt állást, de ezt már megszoktuk tőlük.
– Többek szerint jelenleg a világon a legnagyobb lobbi tevékenység az LMBTQ mozgalmak lobbija. Már Magyarországon is külön képviselői csoport alakult ellenzéki politikusokból. Ezzel kapcsolatban, mint kereszténydemokrata politikus a parlamentben is markánsan állást foglalt. Mit lehet ez ellen tenni
– A gyermekek szexuális nevelésének elsődleges felelősei a szülők. Nem értem, hogy az Ön által említett csoportok egyes tagjai, vagy képviselői szerint a szülők miért ne tudnának ezen feladatuknak tisztességesen megfelelni. Az emberiség évezredekre visszanyúló történelme azt mutatja, hogy a szülők a szexuális nevelésre vonatkozó feladatuknak eddig nagy sikerrel eleget tudtak tenni; akkor miért kellene ezen változtatni? A velünk szemben állók azt mondják, hogy maradi dolog az, hogy a szülő nevelje a gyermekét és inkább egy érdek-képviseleti közösségnek kell szexuálisan nevelnie a gyermekeinket. 
A szexuális irányultság a privát szféra legmélyebb rétege, és mint ilyenhez, senkinek semmi köze hozzá! Egy keresztény embernek is felebarátként, szeretettel kell viszonyulnia homoszexuális embertársához. A közéletnek mindaddig semmi helye ilyen kérdésekben állást foglalni, amíg nem erőszakos, intoleráns, magamutogató csoportoktól kell megvédeni a társadalom legkiszolgáltatottabb, legsérülékenyebb csoportját, a gyermekeinket. Az viszont a közéletnek állandó felelőssége, hogy továbbra is elsődlegesen a szülők végezzék a szexuális nevelést úgy, ahogy generációk láncolatán keresztül, évezredek óta teszik.
– A jogállamisági eljárástól és különböző nyomásgyakorlási formáktól eljuthatnak-e odáig Brüsszelben, hogy egy országra ráerőltetik az elképzeléseiket, például a gender témában?
– A Szentírásban azt olvassuk, hogy az Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. Mi, kereszténydemokraták, meg szeretnénk maradni ezen az alapon. Az ember genetikailag, biológiailag meghatározottan férfinak vagy nőnek születik. A magyar emberek döntő többsége is pontosan ugyanígy vélekedik erről. Hiába támadott a nyugati sajtó akkor is minket, amikor az Alaptörvénybe bekerült, hogy az apa férfi, az anya nő, azóta számos felmérés igazolta, hogy Európában és benne Magyarországon is a keresztény értékrend mentén szeretnének élni az emberek.
Mi tehát semmi mást nem akarunk, csak annyit, hogy ismerjék el, – ami egyébiránt tény –, hogy az ember születése révén genetikailag, biológiailag meghatározott. Ennyit kérünk, de ebből nem engedünk. Úgy tűnik azonban, ma már mindennek az elismeréséhez egy teljes kereszténydemokrata fordulatra van szükség Európában.
– Elmondta, hogy 2030-ig mit szeretnének elérni. Ha 2024-ben az európai uniós, majd az önkormányzati választások után leülnénk beszélgetni, mivel lenne elégedett?
– Mindenekelőtt, a leghamarabb békére volna szükség Európában. Akkor lennék tehát elégedett, ha ismét boldog békeidőket élnénk és az orosz-ukrán háború 2024-ben már múló rossz emlék lenne csupán. Akkor lennék elégedett, ha az orosz-ukrán háborúra elhibázott válaszként adott szankciók miatt a korábbiakhoz képest nehezebb gazdasági helyzetet is akkorra már magunk mögött hagynánk, és akkor lennék elégedett, ha a Fidesz-KDNP pártszövetség egy hasonlóan sikeres választási eredményt érne el az önkormányzati választásokon, mint amilyen választási eredményt 2022 áprilisában az országgyűlési választásokon. Örülnék, ha a 2022-es országgyűlési választásokhoz hasonlóan sikeres európai parlamenti választásokat követően, az európai politikai térben a baloldal visszaszorulásával egy kereszténydemokrata alapokon álló, megerősödött jobboldal alkotná a többséget, és az európai intézmények nem felesleges, meddő vitákat erőltetnének vagy nagyítanának, hanem Magyarország kormányának valódi partnerévé tudnának válni. Így végre a közös értékeinkre fókuszálva az Európai Unióban, az európai uniós intézményekben is megkezdődhetne a régóta vágyott, valódi kereszténydemokrata fordulat.
Gerzsenyi Krisztián
Fotók: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
