Mindössze 140 pap jut 3,5 millió katolikusra az Arab-félszigeten
A dél-arábiai vikariátus az Egyesült Arab Emírségek, Jemen és Omán, míg az észak-arábiai vikariátus Bahrein, Katar, Kuvait és Szaúd-Arábia területét fedi le. Összesen mintegy hárommillió négyzetkilométerről van szó.
Ezeknek a muszlim országoknak a területén a keresztények vallásszabadsága gyakran erősen korlátozott. A helyiek között a ritka kivételtől eltekintve nincsenek katolikusok, de az indiai, pakisztáni, Fülöp-szigeteki, libanoni, szíriai vagy európai vendégmunkások között már jóval nagyobb számban fordulnak elő.
Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában Paul Hinder vikárius szerint hétvégenként több mint tízezren járnak misére, és ez a szám ünnepnapokon eléri a 20-30 ezret.
A nagy távolságok miatt a keresztények ritkán kerülnek kapcsolatba egymással. A legmagasabb rangú helyi egyházi vezetőknek, a vikáriusoknak az egység jelképeiként kiemelkedő szerepük van az Arab-félszigeten élő katolikusok életében.
A térség az iszlám szülőhazájaként sokáig tabu volt a pápai látogatások számára. Azonban 2019 februárjában Ferenc pápa első katolikus egyházfőként felkereste az Arab-félszigetet, és Abu-Dzabiban történelmi dokumentumot írt alá a muszlimok és a keresztények testvériességéről a kairói al-Azhar egyetem nagyimámjával, Ahmed et-Tajjebbel. Idén novemberben a pápa újra a térségbe látogat.
Hinder püspök egy keresztény lapban arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban valamivel javult a keresztények helyzete az Arab-félszigeten. Bár a missziós tevékenység és a helyi muszlimok megkeresztelése tilos, gyakran előfordul, hogy nem muszlimok térnek át a katolikus hitre. Hinder szerint Bahrein régóta liberálisnak mondható valláspolitikát folytat, és az Egyesült Arab Emírségekben sem rossz a keresztények helyzete. Mindkét országban katolikus egyházi iskolák is működnek.
Szaúd-Arábiában azonban még mindig nem könnyű a katolikusok élete, bár az elmúlt tizenöt évben ott is javult a helyzet – tette hozzá.
A vahhábita királyságban nincsenek templomok, a keresztények csak privát istentiszteletet tarthatnak, és figyelniük kell, hogy az egybegyűltek száma ne haladja meg az ötvenet. Emellett énekükkel vagy zenéjükkel nem zavarhatják a helyieket
– mondta el a püspök. Jelenleg a polgárháború sújtotta Jemenben a legrosszabbak a körülmények – jegyezte meg.
Ádenben 2016 márciusában meggyilkolták a – Kalkuttai Teréz anya által alapított – Szeretet Misszionáriusai kongregáció négy tagját.
A nővéreken kívül tíz munkatárs is életét vesztette, és a terroristák elhurcolták Tom Uzhunnalil indiai szalézi szerzetest. Jelenleg csupán nyolc nővér tevékenykedik a jemeni fővárosban, Szanaában és a Vörös-tenger partján fekvő Hodeidában. Két szeretetotthont működtetnek, munkájukat egy pap támogatja – árulta el Hinder.
(MTI)
A címlakép illusztráció. Forrása: Unsplash.com