A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Cikksorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.
A Szent György tár nyugati oldalán, a korábbi Teleki József ugoccsai főispán, koronaőr palotájának jelentős átépítésével és bővítésével 1902-re elkészült József főherceg palotája. A historizáló stílusú palota terveit a neves építészpáros Korb Flóris és Giergl Kálmán készítette. Az építtető József nádor fia, Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg volt, akinek a munkahelye a Szent György utca túloldalán álló Honvéd Főparancsnokságban volt, hiszen az épület 1896-os átadásakor ő töltötte be a Királyi Honvédség főparancsnoki tisztségét.
József főherceg palotája a Szent György tér felöl (Forrás: Hungaricana)
A palotától északra, a Fehérvári kapuig húzódó területen 1901–1906 között egy zárt kertet alakítottak ki, ugyancsak Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján, amelyet a pesti köznyelv csak József-kertként nevezett. Északi végében 1903-ban egy kőrcikk alakú lapostetős istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. Az istálló már építésekor is csak reprezentációs célokat szolgálhatott, hiszen a főherceg és családja ekkoriban már gépkocsival közlekedett. Örvendetes hír, hogy a Nemzeti Hauszmann Program részeként nem csak a palotaépület, de a kert és a neoreneszánsz istálló is az eredeti tervek szerint épül újjá.
József főherceg palotája és a kert északi végében található reprezentatív célokat szolgáló istálló. Előtérben a Palota út látharó. (Forrás: Urbface)
József főherceg 1905-ös halálát követően fia József Ágost főherceg költözött a palotába, aki rajongott a gépkocsikért, ezért legalább 6 különböző rendeltetésű gépkocsival rendelkezett. Az akkori szóhasználat szerint „autómobilok” parkolására, javítására a neoreneszánsz istálló épülete nem volt alkalmas, így szükség volt egy gépkocsigarázs építésére a József főhercegi palota közelében.
A Palota út 7-es szám, a garázzsal. Balra egy épcsősor látható, amely összeköti a Palota út felső és alsóbb szakaszát. (Forrás: Hungaricana)
A választás a Palota út 7-es szám alatti telekre esett, amely igencsak lejtős terület volt. Az építkezés 1909-ben kezdődött, de a kedvezőtlen terepviszonyokkal már az építkezés kezdetén is problémák adódtak. A Népszava 1909 szeptemberi száma arról számolt be, hogy „egyelőre csak a földmunkánál tartanak, de máris elmulasztották a köteles, legelemibb óvatosságot: a munkások három-négy méternyi mélységben dolgoztak anélkül, hogy alátámasztották volna a hatalmas üreg oldalait. Ezek ma délelőtt beomlottak és maguk alá temették a munkásokat. Ketten sérültek meg súlyosabban: Babarczy István negyvenhat éves és Jandó Pál huszonnyolc éves munkások.”
hirdetés
Az autómobil szín előzetes terve. Végül az épület középső traktusa lapostetővel valósult meg. (Forrás: Hungaricana)
Végül 1912-re elkészült az automobil garázs, amelyet Schömer Ferenc építész tervezett szecessziós stílusban. A lankás telek miatt a háromszintes épület középső emelete nyílt a Palota útra, ahol egy 10 férőhelyes garázs és 6 beállós javító csarnok állt rendelkezésre. A földszinten benzin és alkatrész raktárakat, míg a második emeleten egy kilencszobás személyzeti szintet alakítottak ki a szerelők, gépkocsivezetők és családtagjaik számára. Visszaemlékezések szerint, József Ágost gépkocsivezetőit igencsak jó körülmények között szállásolták el, melegvizes fürdőszoba és konyha is rendelkezésükre állt, a nyugati oldalon található lakószobákból pedig pazar kilátás nyílt a hegyekre. A szinteket a toronyszerű épületszárnyban elhelyezett lépcsőkkel lehetett megközelíteni.
József Ágost főherceg autómobil garázsa egy légifelvételen, 1910-es évek. (Forrás: Skyscraperscity)
A légifelvételen jól kivehető az épület három traktusa: a hátső javítóműhely, a középső garázs és szállás céljaira kialakított emeletes épületrész, végül lépcsőtorony. (Forrás: Urbfce)
A József-garázs a mai Tóth Árpád sétányról fényképezve. Előtérben a lépcsőtorony, amelyet a II. világháborúban megfigyelőállásként használtak a védők. (Forrás: Urbface)
A garázs a két világháború között is üzemelt, csak az autómobilok és vezetőik cserélődtek. A második világháború éveiben fellépő benzin és gépkocsigumi hiány miatt a garázsban tárolt autók többsége el sem tudott indulni.
Az ostrom utáni felvételen az épület pusztulása láthatható. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az épület menthető állapotban volt, mégis lebontották. (Forrás: MTI fotó)
A József garázs helye egy napjainkban készült felvételen. (Forrás: Skyscraperscity)
Végül a garázs épülete – elhelyezkedéséből adódóan – a budai Vár ostromának esett áldozatul. Valószínű, hogy a lépcsőtorony tetején egy előretolt megfigyelő állást rendeztek be a vár védői, amely az orosz tüzérség első számú célpontjává vált, ezért az épület északi része szinte teljesen megsemmisült. A garázs csarnokának teteje beszakadt és a nyugati oldali homlokzatot több belövés érte.
A rossz állapotban lévő, bár felújítható épületet az elsők között bontották el a háború utáni években. Helyén park létesült.
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
