A magyar rezsiköltségek a legalacsonyabbak Európában

Sokszor lehetett hallani a baloldal politikusaitól és megmondóembereitől az elmúlt hónapokban, hogy a kormány eltörölte a rezsicsökkentést. Persze erről már akkor lehetett tudni, hogy butaság, hiszen az átlagfogyasztásig továbbra is mindenki rezsicsökkentett áron kapja a gázt és az áramot.

Sőt, e feletti energiahasználat esetén is megvan az a kedvezmény, hogy az átlagfogyasztás mértékéig csak a rezsicsökkentett árat kell fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy minden háztartás körülbelül 2 millió forintot spórol évente a számláin. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy az átlagnál több áramot és gázt használók sem a teljes, hanem egy úgynevezett lakossági piaci árat fizetik az energiáért. Egy felmérés alapján – amelyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és az Energie Control Austria készített –

Budapesten kell az egyik legkevesebbet fizetni az európai nagyvárosok közül a gázért és az áramért is.

Ha a részleteket megnézzük, akkor jól látjuk, hogy a lakossági földgáz a vizsgált államok közül Magyarországon a legolcsóbb. Átlagfogyasztásig a magyar fogyasztóknak csupán 2,53 eurocentet kell fizetniük kWh-ként. A környező fővárosok közül Pozsonyban és Bukarestben ennek nagyjából a dupláját, Prágában pedig már a nyolcszorosát kell kifizetni ugyanekkora egységnyi gázért. Nem jobb a helyzet az észt fővárosban sem, sőt: Tallinnban tizenötször annyiba kerül a gáz, mint Budapesten. Ha pedig a nyugat-európai fogyasztókra nehezedő terhet vizsgáljuk, azt látjuk, hogy

a berliniek 9-szer, a bécsiek 11-szer, a koppenhágaiak 16-szor, a az amszterdamiak pedig 17-szer annyit fizetnek a gázért, mint a magyarok.

Persze az összehasonlításnak úgy van igazán értelme, ha a kereseteket is mellé tesszük. A 2020-as adatok alapján Németországban csupán 3-szor magasabb az átlagkereset, mint Magyarországon, Ausztriában 3,5-szer, Dániában 4,5-szer, míg Hollandiában 3-szor. Ezek alapján pedig könnyen megállapítható, hogy

ezen országok lakói fizetésük jóval nagyobb részét kénytelenek a gázszámláik kiegyenlítésére költeni, mint a magyarok.

Hasonló a helyzet akkor is, ha az áram árát vizsgáljuk. Ezért Magyarországon kell a második legkevesebbet fizetni a vizsgált országok közül. Pozsonyban és Bukarestben a villamos energia is duplájába kerül, mint itthon, de Prágában már ötszörös, Tallinban pedig hatszoros árat kell fizetnie érte az ott lakóknak. Ebből a szempontból is rosszabbul járnak a nyugat-európaiak: Bécsben ötször, Berlinben hatszor, Koppenhágában és Amszterdamban pedig hétszer többe kerül az áram, mint Budapesten. 

Sőt, ha egy olyan családot vizsgálunk, amelynek gáz- és áramfogyasztása körülbelül 20%-kal lépi túl az átlagot, még akkor is igaz, hogy Európa második legalacsonyabb árát kell fizetniük mindkét esetben. 

Persze az is egy fontos szempont, hogy hogyan változnak az árak ebben a hektikus világpiaci környezetben. Magyarországon ugyanis az ár állandó, így mindenki pontosan ki tudja számolni a fogyasztása alapján, hogy mennyit kell fizetnie. Ez sincs azonban mindenütt így. Egyetlen hónap alatt az áram ára Stockholmban 47, Tallinban 41, míg Berlinben és Prágában 23%-kal nőtt. A földgáz ára pedig szintén augusztusról szeptemberre Tallinban 88, Bécsben 36, míg Amszterdamban 23%-kal emelkedett.

Ezek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a rezsicsökkentés intézményének fenntartásával a kormány súlyos milliók kifizetésétől menti meg a magyar családokat.

Mert egyrészt alacsonyan tartja az árakat, másrészt nem engedi ingadozni őket. Ebből is látszik tehát, hogy a kabinet számára a családok és a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme még a nehéz körülmények között is elsődleges.