Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia január elsejétől beléphet a schengeni térségbe
Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023. január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. Románia miniszterelnök-helyettese erről aradi sajtótájékoztatóján beszélt csütörtök délután, újságírói kérdésre válaszolva.
Kelemen Hunor elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Hozzátette: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt. Hozzátette: az ország azért nem csatlakozhatott azóta sem, mert egyes tagállamok ezt megvétózták.
Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné. „Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt. „Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem fenntartható a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük a Schengen technikai feltételeihez” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román-magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre kitért arra a nagybányai történetre is, amikor Catalin Chereches polgármester román zászlókkal takartatta le egy kürtőskalácsos stand kizárólag magyar nyelven kifüggesztett feliratait, és amikor Pap Zsolt István alpolgármester a zászlók eltávolítására bátorította a kürtőskalácsosokat, akkor megvonta az alpolgármester hatásköreit.
A politikus úgy vélte: a nagybányai polgármester a magyar alpolgármestert próbálta meg eltávolíttatni tisztségéből az akcióval, célját azonban nem érte el. Hozzátette: a kürtőskalács terméknév – akárcsak a hotdog vagy a kebab -, melyet mindenki ismer és Bukarestben is magyarul írnak ki a kürtőskalácsos standokon, de ott ez senkit nem zavar.
(MTI)
Főképen: Résztvevők a nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúk kivégzésének 173. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Aradon, a vesztőhelyen álló obeliszknél 2022. október 6-án. Az első sorban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j7), Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j6) és Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a főosztályvezetője (j8). A második sorban Felföldi László pécsi megyés püspök (j2) és Tóbiás Tibor református esperes (j3). Fotó: MTI/Rosta Tibor
