Mindig is azt vallottam, hogy a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy – fogalmazott az október elsején induló népszámlálásról Bíró László a Magyar Nemzetnek. A nyugalmazott katolikus tábori püspök éppen ezért arra biztatja a híveket, hogy a népszámláláson vallják meg hitüket és mutassanak fel erőt az értékek mellett.
Bíró László a lapnak adott interjúban rámutatott arra: korábban, a rendszerváltás előtt az volt a szlogen, hogy sok minden magánügy, nem pedig közügy és mindenki úgy kezeli a hitét, ahogy akarja. Mint mondta, emiatt a híveket egyfajta sekrestye-katolikusságba szorították be.
Magam viszont mindig is azt vallottam, hogy a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy. Olyan, mint a házasság, ami az emberi élet legszemélyesebb tette. Ugyanakkor közügy is, mert a társadalom a humán tőkéjének nagy részét a házasságból nyeri. S közügy a vallás is, mert a mai társadalom nem létezhetne a keresztény múltja nélkül. Ez már csak azért is így van, mert a kereszténység évszázadokon keresztül sok mindent letett Európa asztalára
– fogalmazott a nyugalmazott püspök. Bíró László szerint a társadalom heterogenitását látva egyre fontosabb, hogy kinek mi az identitása. S amikor közöljük, hogy hová tartozunk vallási gondolkodásunkban, világnézetünkben, akkor az identitásunkat mondjuk ki.
hirdetésLáthatóvá kell tenni a társadalomban, hogy vannak keresztények! S ha meg merjük vallani a saját identitásunkat, akkor az aktuális kormány irányvonalától függetlenül nem lehet marginalizálni azt a csoportot, amelyik a társadalom jelentős részét alkotja. Ha egy népszámláskor elhallgatjuk keresztény identitásunkat, akkor ártunk a társadalomnak is, mert jó tudni, hogy vannak értékőrző emberek. S nekünk is jó, ha valaki rajtunk kívül is tudomásul veszi ezt
– emelte ki Bíró László, majd hozzátette, a hitbéli hovatartozásunk elhallgatása árulásnak tekinthető. Példaként hozta fel a Jelenések könyvét, amikor János a száműzetésében leírja, hogy milyen a mennyei Jeruzsálem. Eszerint a városnak hatalmas fala van, és rajta a négy égtáj felé összesen tizenkét kapu.
A fal a védettséget jelenti, a kapuk pedig a nyitottságot. Amikor visszahúzódunk a csigaházunkba és nem valljuk meg a hovatartozásunkat, akkor olyan várat építünk, amin nincsenek kapuk. A népszámlálás viszont alkalmas arra, hogy ott kifejezzük a nyitottságunkat
– fűzte hozzá. A nyugalmazott tábori püspök elmondta, hogy a népszámlálás ügye és annak fontossága a szószékeken is téma lesz a következő időszakban, mert a papságnak bátorítania kell a tanúságtételre a rábízottakat.
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A címlapképen Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottságának elnöke beszél az MKPK budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón 2016. április 8-án. Forrás: MTI Fotó: Mohai Balázs
