A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Cikksorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.
Az előző hetekben publikált cikkeimben már számos épületről írtam, amelyek a budai királyi rezidencia – Ybl Miklós, később Hauszmann Alajos tervei alapján – 19. század végén megvalósult grandiózus építkezéseihez kapcsolódtak. A mostani írásomban pedig azt a villaépületet szeretném bemutatni, amelyekből Hauszmann Alajos és csapata ezt a hatalmas építkezést irányította. Mert bizony ilyen is volt és ezt is a mester, Hauszmann Alajos tervezte.
Hauszmann Alajos a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője, a Királyi palota és számos fővárosi épület tervezője (Forrás: Wikipedia.org)
1891. január 22-én, 76 évesen elhunyt Ybl Miklós, a 19. század egyik legnagyobb magyar építésze, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Halálát követően az uralkodó a Királyi Palota építésének vezetését Hauszmann Alajosra bízta, aki a historizmus másik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője volt. Műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket majdan szecessziós elemekkel ötvözött.
A villaépület északi homlokzata a tornyokkal (Forrás: Hungaricana)
A déli homlokzat a teraszokkal (Forrás: Hungaricana)
A nyugati főhomlokzat (Forrás: Hungaricana)
Hauszmann szinte azonnal munkához is látott. Az építkezést az Attila út 35. szám alatti házból vezették. Azonban az épület útjába állt a palotába felvezető új szerpentin út (későbbi Palota út) építésének, így azt 1891 májusában lebontották. Hauszmann tehát az új megbízatását egy saját célra tervezett, művezetői „irodaház” tervezésével kezdte meg. Maga Ferenc József rendelkezett róla, hogy a művezetőség irodája lehetőleg az építés helyszínéhez közel épüljön fel. Hauszmann úgy tervezte, hogy az új villaépületet csak addig használnák, ameddig a Királyi Palotában el nem készül egy olyan helyiség, amely az építésvezetőség számára megfelelő nagyságú lesz.
hirdetés
Légi fotón a művezetők ideiglenes irodája. (Forrás: Fortepan)
A terveket Hauszmann viharos gyorsasággal elkészítette és az építkezés már 1891 nyarán elkezdődött a Palota út és a Lógody (ma Váralja) utca által határolt, erősen lejtős telken. Az építési telken korábban Schluger József földszintes lakóháza állt. A mai modern építési technológiához mérten is gyorsan, kevesebb mint egy év alatt elkészült a villa, amelyet a Holzspach cég saját költségén épített fel, azt remélve, hogy a Királyi Palota építésénél is megrendeléseket fog kapni (a családi vállalkozás végül számos megbízást kapott is az építkezésnél).
A Hauszmann Alajos tervezte épület Palota út felőli homlokzata a főbejárattal. Érdemes megjegyezni a kép bal sarkában látható fát /1891/ (Forrás: FSZEK)
A mintegy 24 ezer forintból felépült villa építésénél az volt a cél, hogy miután kiköltözik a művezetőség, egy kétgenerációs család számára elegáns lakóházul szolgáljon. A terepviszonyok miatt az épület szinteltolódásos volt, de cserébe pazar kilátás nyílt szinte minden részéből. Az épület homlokzata magán viseli Hauszmann művészetét, amelyben zseniálisan vegyíti a reneszánsz és barokk jegyeket. Az erősen tagolt tetőzetet bádog és kovácsoltvas díszekkel gazdagon ellátták. A hivatalosan villa-nyaraló besorolású épületet északkeletről egy nagyobb, míg északnyugatról egy kisebb négyzetes alaprajzú toronysüveg zárta le. Keletről és nyugatról emelet magas pártázat kapott helyet. Főbejárata a Palota út felől az első emeletre nyílt, innen lépcső vezetett le a földszintre és a pincébe, illetve a második szintre. Hauszmann irodája az első emeleten a déli szobában volt, ahonnan egy zárt erkély nyílt pazar kilátással. Ezen felül még két másik szoba és egy fürdőkádas, angolvécés mellékhelyiség is rendelkezésre állt a művezetés számára. Pontos információ nincs birtokunkban, de valószínű, hogy a művezetőség 1900-ban, vagy 1901-ben költözött fel a Királyi Palota északi bővítményébe. A villaépület további sorsa ismeretlen, vélhetően az építtető Holzspach cég bérbe adta, vagy eladta az értékes helyen lévő ingatlant.
Az épület nyugati homlokzata. A tető miatt a földszint nem látszik a házból /1891/. Érdekesség: A háttérben még áll a várfelügyelő által lakott Stöckelgebaude, amelynek a helyén pár évvel később már a Főőrség épülete állt /1891/ (Forrás: FSZEK)
1945 januárjában és februárjában elsöprő erejű szovjet tüzérségi pergőtűz zúdult a budai Várat erődként védő német, magyar és nyilas egységekre. A gyilkos ostromban Hauszmann Alajos remekműve a Királyi Palota és a Lógody utcai villa is áldozatul esett. Míg a palota összességében menthető lett volna, a művezetőség ideiglenes otthona olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a harcok elültével előmerészkedő budaiak szinte fel sem ismerték.
Ennyi maradt Hauszmann Alajos remekművéből az ostrom után (Forrás: Fortepan)
Napjainkban egy focipálya található a telken. A graffitivel telepingált falszakasz nem más, mint a villaépület egykori támfala. A képen jobboldalt látható fa pedig az 1891-es és az 1945-ös fényképeken is jól látható (Forrás: maps,google)
A romokat 1949-ben bontották el és a budai Vár bontásán dolgozó munkások szállás és felvonulási épületét húzták fel a villa és a szintén elbontott Koronaőrség laktanyája helyén. Aztán a felvonulási épületeket is elbontották valamikor az 1970-es évek derekán. Az aszfaltozott focipálya téglából készült támfala és a mellette található magányos fa még dacol az idő vasfogával.
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
