Ahogy korábban beszámoltunk róla, Pintér Sándor belügyminiszter új rendeletével módosult a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtása. Az új rendelet által megváltozik a terhesség megszakításához szükséges kérőlap.
Mostantól az abortuszra jelentkező várandós nőknek be kell mutatniuk egy szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, amely rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” egyértelműen azonosítható módon bemutatta.
Ez azt jelenti, hogy szeptember 15-től az abortusz elvégzését lényegében ahhoz kötik, hogy a várandós nők meghallgassák a magzat szívhangját.
A Szent István Intézet örömét fejezte ki a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtási rendeletének módosítása felett. Közleményükben jelezték, hogy a várandós nő számára is lehetőség az új eljárásrend, mely az árnyaltabb, megalapozottabb döntés esélyét hordozza, hiszen a kismamára nehezedő kényszerek sűrűjében épp csak az érintettel való kommunikáció nem valósul meg.
Vannak olyan szervezetek is viszont, akik kapva kaptak az alkalmon. Az Amnesty International munkatársa, Csernus Fanni szerint például a “rendeletmódosítás semmilyen más célt nem szolgál, mint azt, hogy tovább traumatizáljon sok esetben eleve traumatizált nőket”.
hirdetésA Patent Egyesület még ennél is tovább ment, szerintük “a mostani lépés egyetlen valódi motivációja a nőgyűlölet”.
Máthé Zsuzsát, a Szent István Intézet igazgatóját a “Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában” konferencián kérdeztük az abortusztörvény módosításáról és a reakciókról.
Máthé Zsuzsa az Amnesty International Magyarország munkatársának kijelentésére válaszul elmondta, hogy
a valódi trauma az maga az abortusz, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az abortusz következményeit nem tárgyaló narratíva az, ami a nőknek a jogait sérti!
Operatőr: Wollner Péter
Riporter: Gerzsenyi Krisztián
