Csák János: a kultúrának és a tudásnak valójában akkor van értéke, ha a közösséget szolgálja
A kultúrának és a tudásnak valójában akkor van értéke, ha a közösséget szolgálja. A kultúra és a tudás átadására szolgáló intézmények, iskolák, egyetemek, egyházak nélkül széthullana a közösségünk – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.
Csák János arról is beszélt: a kormány azért, hogy segítse a tudás megszerzését, a modellváltás után újabb lépést tesz az egyetemi autonómia megerősítésére. Ezért újították meg a felvételi eljárást – mondta. Hozzáfűzte: a változtatások célja, hogy növeljék az egyetemi autonómiát, nagyobb szabadságot adjanak az egyetemi hallgatók kiválasztásában, a képzések megformálásában, ideértve a nyelvi képzéseket is. A miniszter emlékeztetett arra: az Állatorvostudományi Egyetem gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem orvosi karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, huszonöt évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Lyon és Bécs után a világ harmadik állatorvosképző intézményeként Pesten indult el az állatorvosi oktatás. Szólt arról is, hogy a magyar történelemben sok olyan gondolkodó volt, aki a maga pályáját egy folyamat részének tekintette. Idézte Hamvas Béla írót, esztétát, aki a világválságról szóló írásában úgy fogalmazott:
a nagy örökség egyúttal kötelesség. [.] Kötelezettség, hogy az ember tovább építse. Kultúrában születni nemcsak annyit jelent, hogy élvezzük a kiváltságokat, amiket az ősök alkotása teremtett, hanem annyit is, hogy előkészítjük az utódok kultúráját.
Úgy fogalmazott: a magyarok csodálatos örökséget kaptak elődeiktől, utalva arra, hogy Szent István iskolákat alapított, Nagy Lajosnak köszönhető az első egyetem. A magyar oktatási rendszert olyan államférfiak alakították, mint Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Bethlen Gábor, Klebelsberg Kunó. Nemcsak a saját koruk rendezésén törték a fejüket, hanem azon is, hogy mi ma itt lehessünk – tette hozzá. Megjegyezte, az elődök elvárnák az egykor megszerzett tudás megőrzését és fejlesztését, átadását az utódoknak, hogy 100 év múlva ők is magyarul élhessenek és alkothassanak.
A magyar kormány tisztában van ezzel a felelősséggel, amit az is jelez, hogy idén a bruttó hazai össztermék két százalékát fordítja a magyar felsőoktatás működésére, infrastruktúrájának fejlesztésére. Hozzátette: még soha nem költöttek annyit az egyetemi oktatásra, mint most. Hangsúlyozta: a kormányzat sokat tehet finanszírozással, ingatlanfejlesztéssel, szabályozással, ám ennek eredménye a tanárok, kutatók, mesterek hozzáértésén és odaadásán, valamint a hallgatók tehetségén és szorgalmán múlik. Így az is, hogy az ország merre tart. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy soha nem volt ilyen magas az állatorvosképzésre felvettek száma, mint az idén. A magyar nyelvű állatorvosképzésre hatszoros túljelentkezés mellett 160 hallgató jutott be – mondta a rektor.
A címlapkép forrása: MTI/Kovács Tamás
