Áder János szerint a 2022-es év az aszályról szól, és fel kell készülni arra, hogy az ideihez hasonló szárazság akár két-, három- vagy ötévente is megismétlődhet Magyarországon.
A volt köztársasági elnök erről a Budapesti Corvinus Egyetemen beszélt a Magyarország szerepe a globális fenntarthatósági és klímacélok elérésében című tantárgy részeként tartott hétfői előadásában. A klímaváltozás hatásainak mintegy 80 százalékát a vízen keresztül lehet érezni; magyar kutatók már a 1990-es években arra figyelmeztettek, hogy a Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásai sokkal hamarabb és sokkal erősebben fognak jelentkezni, mint a kontinens egyéb részein – jelezte.
A korábbi államfő kifejtette: a korábbi két aszályos esztendő és a csapadékhiányos tél miatt a talaj felső 80-100 centimétere teljesen kiszáradt, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek. Ötszázezer hektáron teljesen megsemmisült a napraforgó- és kukoricatermés, az Alföldön hektároként egy kilót sem tudnak betakarítani a gazdálkodók, a kevésbé aszályos Dunántúlon a hektáronkénti átlag hat tonna helyett mindössze két tonna lesz a termés – sorolta. Több mint egymillió hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt a gazdák, amelynek jelenlegi becsült mértéke 750-1000 milliárd forint között van – mondta. Áder János felhívta a figyelmet arra is, hogy idén ötvenezer hektár szántó, erdő és bozótos égett le Magyarországon, ami tízszer több, mint az előző években.
hirdetésAz aszály az erdőket is károsította; a szárazságot nehezen tűrő fafajták levelei megégtek, és az még kérdéses, hogy ez milyen hosszútávú következményekkel jár. Az utóbbi években telepített mintegy 24 ezer hektár erdő valószínűleg tönkre fog menni, így várhatóan újra kell ültetni
– közölte. Az idei aszályban – folytatta – Magyarországon mintegy százhúsz folyó, vízfolyás és tó teljesen kiszáradt, ami ott a vízi élőlények teljes pusztulásával járt. Az európai helyzetre térve példaként említette, hogy az alacsony vízállás miatt ellehetetlenült a víziszállítás a németországi Rajnán, Olaszországban a Pó folyó egyes helyeken teljesen kiszáradt, az oda telepített vízierőművek termelése visszaesett, a dél-európai országot, valamint Franciaországot erdőtüzek is sújtották. Áder János ezen a ponton idézte az Európai Bizottság aszállyal kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint a kontinenst az elmúlt ötszáz évben nem tapasztalt extrém szárazság sújtotta idén.
Áder János szerint ha a kontinens gabonaellátása nem lesz megoldható, Afrikában az ellátási nehézségek miatt kialakuló szociális problémákra és társadalmi robbanásra lehet számítani. A kilátások nem túl biztatóak – jegyezte meg.A korábbi köztársasági elnök kiemelte: a világ jelenleg messzebb van a 2015-ös párizsi klímacsúcs azon , hogy két fok alatt tartsa a felmelegedést, mint az aláírása pillanatában. Álláspontja szerint e tekintetben semmiféle érdemi előre lépésre nem lehet számítani, ha az Egyesült Államok és Kína nem csökkenti radikálisan a kibocsátását. Ha a G7-es országok vezető nagyvállalatai nem változtatnak a jelenlegi gyakorlatukon, akkor három fok felett lesz a felmelegedés – figyelmeztetett, egyúttal jelezve, hogy a palagáz- és palaolaj-kitermelés is rosszat tesz a klímának.
Arról, hogy az emberek miként tehetnek ezen folyamatok ellen, Áder János a többi között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón résztvevő cégek által bemutatott módszerekből és technológiákból ismertetett néhányat, hangsúlyozva a takarékos vízfelhasználásnak és az ételpazarlás megelőzésének fontosságát is. A korábbi államfő utalt egy olyan tervezetre is, amely betétdíjassá tenné Magyarországon a műanyagpalackokat, ezzel téve érdekeltté a vásárlókat a visszaváltásukban.
(MTI)
A címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán
