Nógrádi: Mérföldkőhöz érkezett a háború
– Úgy tűnik, hogy – Kijev elfoglalásától eltekintve – az oroszok minden általuk fontosnak vélt területet elfoglalták. Mi az orosz álláspont, meddig szeretnének még tovább haladni?
– Az oroszok összekötötték a Krímet a szárazfölddel, ezzel fontos mérföldkőhöz értek. A nyugat-európai országoknak egy része hajlandó lenne arra, hogy létrejöhessen egyfajta fegyverszünet és béke. Az ukrán vezetés – amely mögött amerikai és brit tanácsadók állnak –, erre azonban nem hajlandó. Az oroszok lehet, hogy megvárják a félidős választások eredményeit az USA-ban, hogy meglássák, hogy milyen hatása van a háború az amerikai politikára.
Egyértelművé vált, hogy az ukrán katonai és politikai célok nem végrehajthatóak, az oroszok mennyiségi és minőségi fölényükkel lassan, de mennek előre. A területek feladására az ukrán vezetés nem hajlandó, tehát itt sincs változás. Az oroszok egyik célja éppen ezért az ukrán vezetés eltávolítása.
– Zelenszkij helyzete stabilnak tűnik. Mennyire tudja Oroszország ezt befolyásolni?
– Nyilvánvaló az, hogy mind a két félnél a titkosszolgálatok kőkeményen dolgoznak azon, hogy előnyökhöz jussanak. Az oroszok bent vannak Kijevben, az ukránok is igyekeznek, de érthetően sokkal kevesebb a jelenlétük Moszkvában. Azonban naponta vannak új fejlemények. Ilyen például, hogy az oroszok 40 milliárd dollárért támogatják az iráni kőolajipart, ami azt jelenti, hogy van pénzük…
Tudni kell, hogy minden téren nagyon sok a bizonytalan információ, mivel az ukránok és oroszok egyaránt hazudnak.
– A nagyobb hatásfokú nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása mennyire jelent változást a háború menetében?
– Az oroszok abból indulnak ki, hogy a bejövő fegyverek jelentős részét megsemmisítik. Ugyanakkor tudják, hogy Ukrajna modern fegyvereket kap, amelyre figyelniük kell. Azonban azt is tudják, hogy az ukrán hadsereg néhány napos, illetve hetes kiképzése kevés ahhoz, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően tudják használni. Ettől függetlenül nyugat továbbra is küldi a fegyvereket és a pénzt Ukrajnának.
– A múlt héten felreppent a hír, hogy Németország Leopard harckocsikat küldene Ukrajnába. Ez mennyire jelent harctéri fenyegetést az oroszoknak?
– Németországban még nem került aláírásra ez, tehát még nincs hatályban. Óriási vita van, hogy Leopárd egyeseket vagy ketteseket küldjenek, ha küldenek egyáltalán valamit. Az egyesek a mai kor követelményeihez képest még mindig modernnek számítanak, de a Leopard 2-esek lényegesebben korszerűbbek és ütőképesebbek. Leopard 2-esek minden igényt kielégítenek, ezért szeretnék ilyen harci eszközökhöz jutni a lengyelek is.
Hangsúlyozom azonban, hogy a német kancellár még nem írt alá semmit a harckocsik Ukrajnába szállíthatóságáról.
– Vlagyimir Putyin egészségi állapota ugyancsak mindig felmerül a sajtóhírekben. Korábban a nyugati hírszerzés azt állította, hogy beteg, nem régiben viszont arról számoltak be, hogy egészséges. Szerepjáték lett volna mindez?
– Putyin nem játszott meg semmit, csak a Nyugat azt mímelte és próbálta elhitetni, hogy Putyin beteg. Tette mindezt azért, mert el akarták hitetni, hogy Oroszország legyőzhető. Rengeteg ember nyilatkozott akkor erről – döntően olyan hírszerzők –, akik már nincsenek hivatalban, tehát nincs felelősségük abban, hogy mit mondanak.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
