Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomás alá kerül Európa

A várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az öt közép-európai külügyminiszter találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.

Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességüknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk – fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.

Szijjártó Péter közölte azt is: folyamatosan zajlik a magyarországi földgáztárolók feltöltése. A feltöltöttségi szint jelenleg 44 százalékos.

Magyarország az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betárolta, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalék.  Emellett megindították a kereskedelmi tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződéseken felül újabb földgázmennyiségeket vásároljanak. Számításaik szerint a fűtési szezon kezdete előtt még 700 millió köbméter vásárlása lehetséges – ismertette.

Felgyorsították a paksi atomerőmű beruházását is. A cél az, hogy jövőre az első beton már a földben legyen – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: emellett a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges fűtőelem szállítmányok számára is tárgyalnak újabb alternatív szállítási útvonalakról.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy az európai kontinens rendkívül durva kihívásokkal néz szembe, a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe. Ezt a szomszédos országok – és Magyarország is – még jobban érzi, mint a többi európai nemzet. Az európai országok gazdaságának háborús inflációs környezetben kell működniük, az energiaellátás a totális bizonytalanság helyzetébe kezd süllyedni – fogalmazott a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: az európai kontinens nehézségeire az egyetlen megoldást a béke jelenti, de addig is kötelesek mindent megtenni, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborútól, s annak káros következményeitől.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet továbbá, hogy a várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát. Kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.

Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességüknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk – fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.

A miniszter ismertette, hogy már zajlik a határvadász egységek létrehozása, hogy a megnövekedő migrációs nyomás ellenére is meg tudják védeni Magyarország határait. Ez különösen fontos, mivel az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a migránsok felfegyverkezve akarják átlépni illegálisan a magyar határt.

Szijjártó Péter a cseh, osztrák, szlovák, szlovén külügyminiszterrel a Puskás Arénában tartott tanácskozását követően fontosnak nevezte az öt ország gazdasági kapcsolatait, azok további erősítését is.

Alexander Schallenberg, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború tovább nehezítette a helyzetet. Úgy értékelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök, az éhínséget is kihasználva, folytatja háborúját, ezért is kiemelten fontos, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson a Száhel-övezet részére.

Mindeközben viszont nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkán geostratégiai fontosságáról sem, és hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb megkapja az uniós tagjelölti státuszt – emelte ki az osztrák miniszter.

Ivan Korcok, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket. Fontosnak nevezte a fogyasztáshoz mért megfelelő szintű gáztározó töltöttséget, s azt mondta: Szlovákiában is megfelelő a töltöttségi szint.

A szlovák miniszter továbbá örömét fejezte ki, hogy Moldávia és Georgia euroatlanti csatlakozásában is történtek előrelépések.

Tanja Fajon, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere arról beszélt, hogy az öt közép-európai ország tanácskozása egy olyan platform, ahol egyetértésre tudnak jutni a közös kihívásokat érintő kérdésekben.

Elmondta, hogy Szlovénia számára is nehézséget jelent a migrációs nyomás. Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta: a schengeni övezeten belül fel kell számolni a belső ellenőrzéseket. Ezért is bontják le a szlovén-horvát határon a kerítést – mondta a miniszter, de kiemelte: továbbra is biztosítják a védelmet és biztonságot.

(MTI)
A képen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Tanja Fajon szlovén, Alexander Schallenberg osztrák (háttal), Ivan Korcok szlovák és Jan Lipavsky cseh külügyminiszter
MTI/Bruzák Noémi

Iratkozzon fel hírlevelünkre