Az Aamák nevű „hírügynökségükön” keresztül a dzsihadisták az egyik indiai kormányszóvivő Mohamed prófétára tett becsmérlő szavaival indokolták a merényletet. Bár Nupur Sarma azóta bocsánatot kért, lemondott tisztségéről, pártja, a kormányzó Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) pedig elhatárolódott tőle, Indiában, valamint Pakisztánban és Bangladesben is tüntetések robbantak ki az eset nyomán.

A templomnál szombat reggel történtek robbanások, majd tűzharc bontakozott ki a terroristák és a tálib biztonsági erők között.

A merényletet néhány nappal egy indiai kormánydelegáció kabuli látogatása után követték el. A küldöttség egyébként Afganisztánba szállítandó humanitárius segélyekről egyeztetett a tálibokkal.

hirdetés

Afganisztánban a hetvenes években körülbelül félmilliós szikh élt, ám azóta nagyrészük – a hátrányos megkülönböztetés és a nehéz életkörülmények miatt – elmenekült, a közösség pedig mintegy 200 főre zsugorodott. Más vallási kisebbségekhez hasonlóan a szikh közösség is volt már erőszakos támadás célpontja Afganisztánban: 2020 márciusában egy másik kabuli templomuknál hajtott végre merényletet az Iszlám Állam, akkor 25 embert öltek meg.

(MTI)

A címlapképen tálib fegyveresek egy kabuli szikh templomnál elkövetett robbantás helyszínén 2022. június 18-án. Forrás: MTI/EPA