Kaszab Zoltán: Teljesen összeomlott a baloldal
Etikai eljárás etikai eljárás hátán, puccs és végletekig lesüllyedt erkölcsi morál. Így foglalható össze a Jobbik választások óta eltelt két hónapja. A szebb napokat megélt pártot először Szilágyi György élettársának botránya rázta meg, a gyanú és a hölgy állítása szerint ugyanis a párt egyik magas rangú tagja meg akarta őt erőszakolni, és az eset eltussolásában maga Jakab Péter is részt vett. Bár biztosat a nyomozás lezárultáig nem mondhatunk erről az ügyről, annyi látszik, hogy ez beindította az erjedési folyamatokat a pártban. Nem sokkal később ugyanis a vezetés megfosztotta különleges jogköreitől Jakab Péter pártelnök kabinetfőnökét. Az esetet kommentálva Jakab máris puccsról beszélt, amelynek főszervezője és arca az azt követő napokban nyíltan az addig Jakab bizalmasának számító helyettese, Potocskáné Kőrösi Anita lett.
Már az eddig leírtak is remek alapot szolgáltathatnának egy politikai drámához, a történetnek azonban még nincs vége. Jakab ugyanis etikai eljárást kezdeményezett Potocskáné ellen, büntetőfeljelentést tett és a pártból való kizárását is kezdeményezte. Persze a puccsisták sem voltak restek és másnap etikai eljárást kezdeményeztek Jakab Péter ellen. Hogy mi lesz az ügy vége, azt egyelőre még nem látjuk, bárhogyan is alakul,
az egyre durvább belharc a Jobbik végnapjaira utal. A korábban 20 százalékon álló, kormányváltó álmokat dédelgető erő ugyanis ma már a parlamentbe sem jutna be.
Ezen ugyanakkor nem is kell meglepődnünk. Ide vezet az, ha egy pártot az értékek helyett az érdekek tartanak össze. A Jobbik legkésőbb a 2019-es önkormányzati választások előtt ugyanis az összes még megmaradt értékét feladta és az érdekeket előtérbe helyezve beállt a baloldali összefogásba. A párt mélyrepülését és erkölcsi hanyatlását a szavazói már jóval korábban észrevették, a választások után azonban mindenki számára világossá vált. Aztán
április 3-án a közös érdekkel együtt a kohéziós erő is eltűnt, így a Jobbik számára nem maradt más, mint az önmagában való feloldódás.
Annak ellenére is, hogy a Jobbik (még) tízfős frakciójával holtversenyben ugyan, de a második legnagyobb ellenzéki erőnek számít(ott) az Országgyűlésben.
Nem áll jól a szintén tízfős Momentum-képviselőcsoport szénája sem. A párt hétvégi tisztújító kongresszusán azt a Gelencsér Ferencet választották elnökké, akiről nemhogy az egyszeri választó, de még a politikát napi szinten követő újságíró sem nagyon hallott. Gelencsér ráadásul a nála sokkal ismertebb, egyéniben mandátumot nyerő Hajnal Miklóst és a szintén többet emlegetett budapesti főpolgármester-helyettes Kerpel-Fronius Gábort utasította maga mögé. Hogy milyen megfontolások állnak a küldöttek döntésének hátterében, arról csak találgatni tudunk, az viszont biztos, hogy
egy ismeretlen, gyenge kezű vezető nem jön jól a pártnak akkor, amikor éppen csak elkezdték a nyílt háborút a DK-val a fővárosban
– irányíthatatlanná téve ezzel Budapestet. A következő hetekben jobban látjuk majd, hogy milyen irányt vesz a Momentum politikája, az viszont biztos, hogy a Jobbik szétesésének és a Momentum bukdácsolásának máris van egy nyertese, méghozzá Gyurcsány Ferenc. A bukott miniszterelnök a 15 fős DK frakció élén már eddig is a legbefolyásosabb ellenzéki vezető volt. Miután pedig a sorban utána következő két, tízfős képviselőcsoportot adó párt szépen leszalámizza magát, Gyurcsány vetélytárs nélkül veheti kézbe a baloldal ügyeit. (A tisztesség kedvéért említsük meg, hogy a végnapjait élő MSZP-nek is 10 fős frakciója van, őket azonban Gyurcsány már rég maga alá gyűrte.) Itt tart tehát a baloldal 16 évvel az őszödi beszéd után: Gyurcsány Ferenc lett az első számú vezető – immár nyíltan és ellenfél nélkül.
A címlapképen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke látható a baloldali ellenzéki pártok kormányellenes tüntetésén a Blaha Lujza téren 2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Forrás: MTI/Balogh Zoltán
